Mit tartalmazzon egy szerződés? A szerződések jellemző tartalmi elemei

Vissza a jogi tudásközpontba

Rövid válasz

Egy megfeleően szerkesztett szerződés világosan meghatározza, hogy kik a szerződő felek, mi a szerződés tárgya, mik a felek kötelezettségei, van-e és ha igen, mennyi az ellenérték, mikor és hogyan kell az ellenértéket megfizetni, mi a teljesítési határidő, mi a szerződés időtartama, hogyan lehet a szerződést megszüntetni, és mi történik szerződésszegés esetén. Egy adott szerződésre a rá vonatkozó jogi szabályozás kötelező tartalmi vagy formai előírásokat is tartalmazhat.

A jó szerződés nem attól jó, hogy hosszú vagy bonyolult, hanem attól, hogy minden jogszabályban előírt szükséges, illetve az adott körülmények között lényeges feltételt tartalmaz. Az alábbiakban a megfelelő szerződések legfontosabb tartalmi és formai kritériumait foglalom össze.

A lényeg röviden

A szerződés alapja a felek kölcsönös és egybehangzó megállapodása. A Ptk. 6:58. § szerint a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

A Ptk. 6:59. § alapján a felek főszabály szerint szabadon köthetnek szerződést, és szabadon határozhatják meg annak tartalmát, de a szerződés nem lehet jogszabályba ütköző.

Egy szerződésnél mindig különösen fontos ellenőrizni:

• kik a szerződő felek,
• mi a szerződés pontos tárgya,
• mit, mikor és hogyan kell teljesíteni,
• mennyi az ellenérték,
• mikor és hogyan kell fizetni,
• milyen időtartamra jön létre a szerződés,
• hogyan lehet megszüntetni,
• mi történik szerződésszegés esetén,
• hogyan lehet bizonyítani a teljesítést.

Miért fontos, hogy a szerződés egyértelmű legyen?

A szerződés célja nem csupán az, hogy “legyen valami papír”. A szerződésnek az a feladata, hogy előre rendezze a felek közötti legfontosabb kérdéseket, és vita esetén bizonyíthatóvá tegye, hogy ki mire vállalt kötelezettséget.

Egy szerződés akkor használható jól, ha a felek, egy hatóság, egy bíróság vagy egy közjegyző is meg tudja állapítani belőle:

• ki és kivel szerződött,
• mire vonatkozott a megállapodás,
• mi volt a teljesítési határidő,
• milyen összegű volt az ellenérték,
• mikor kellett fizetni,
• mi minősült szerződésszegésnek,
• milyen jogkövetkezmény kapcsolódott a szerződésszegéshez,
• milyen dokumentumok igazolják a teljesítést.

A jó szerződés ezért nem öncélú jogi szöveg, hanem segít megelőzni a vitát, és ha a vita mégis kialakul, segít bizonyítani a felek közötti megegyezés tartamát.

Minden szerződés más, de vannak közös pontok

Egy adásvételi szerződés, egy vállalkozási szerződés, egy megbízási szerződés, egy bérleti szerződés vagy egy szoftverlicencia szerződés természetesen nem ugyanaz. Más jogszabályi háttér, más kockázatok és más bizonyítási kérdések merülhetnek fel.

Ennek ellenére a legtöbb szerződésben vannak közös alapkérdések:

1. Kik a szerződő felek?
2. Mi a szerződés tárgya, a vállalt szolgáltatás?
3. Milyen egyéb kötelezettségeket vállalnak a felek?
4. Mi a teljesítés határideje és a szerződés időtartama?
5. Van-e és ha igen, akkor mennyi az ellenérték, az pontosan meddig fizetendő?
6. Hogyan lehet azt megszüntetni?
7. Mi történik szerződésszegés esetén?

Ha ezek a pontok hiányoznak, pontatlanok vagy egymásnak ellentmondanak, abból később jogvita vagy bizonyítási problémák lehetnek.

1. Kik a szerződő felek?

A szerződés első alapvető kérdése, hogy pontosan kik között jön létre a megállapodás.

Ez magánszemély esetén általában a következő adatokat jelenti:

• név,
• születési név,
• születési hely és idő,
• anyja neve,
• lakcím,
• személyazonosító adatok, ha az adott szerződésnél szükségesek.

Cég esetén célszerű rögzíteni:

• cégnév,
• székhely,
• cégjegyzékszám,
• adószám,
• képviselő neve,
• képviseleti jog minősége,
• bankszámlaszám, ha a szerződés teljesítése szempontjából releváns.

Miért fontos a pontos félmegjelölés?

Azért, mert a szerződés alapján főszabály szerint azzal szemben lehet igényt érvényesíteni, aki szerződő félként szerepel.

Ha például a megrendelő azt hiszi, hogy egy adott céggel szerződött, de a szerződésben egy magánszemély vagy egy másik vállalkozás szerepel, később kérdésessé válhat, hogy kitől lehet követelni a teljesítést, a díjat vagy a kártérítést.

Vállalkozással kötött szerződésnél mindig ellenőrizni kell:

• létezik-e a cég,
• ki jogosult a nevében aláírni,
• önálló vagy együttes képviselet szükséges-e,
• a szerződésben szereplő adatok egyeznek-e a cégnyilvántartással,
• nincs-e az adószáma törölve vagy felfüggesztve
• nincs-e felszámolási eljárás, csődeljárás, végelszámolási eljárás vagy végrehajtási eljárás folyamatban.

2. Mi a szerződés tárgya?

A szerződés tárgya azt határozza meg, hogy a felek pontosan mire szerződnek, mi a kötelezett által vállalt teljesítés.

Ez lehet például:

• egy dolog eladása,
• építési vagy felújítási munka elvégzése,
• tanácsadás,
• bérbeadás,
• szoftverfejlesztés,
• marketingtevékenység,
• grafikai vagy kreatív munka,
• megbízási feladat ellátása,
• pénzkölcsön nyújtása,
• üzletrész átruházása.

A szerződés tárgyát nem elég általánosságban meghatározni. Minél pontosabb a leírás, annál kisebb a későbbi vita esélye.

Példa pontatlan szerződési tárgyra

“A vállalkozó vállalja a honlap elkészítését.”

Ez önmagában kevés lehet, mert nem derül ki belőle:

• hány aloldal készül,
• milyen funkciókat kell tartalmaznia a honlapnak,
• ki adja a szöveget és a képeket,
• lesz-e keresőoptimalizálás,
• lesz-e adatkezelési tájékoztató,
• ki végzi a technikai beállításokat,
• milyen határidővel kell teljesíteni,
• mit jelent az, hogy a honlap “kész”.

Példa pontosabb szerződési tárgyra

“A vállalkozó vállalja egy legfeljebb 8 aloldalból álló WordPress alapú bemutatkozó honlap elkészítését, a szerződés 1. számú mellékletében meghatározott funkciókkal, arculati elemekkel és tartalmi struktúrával.”

Ez már sokkal jobban használható, mert a felek pontosabban meghatározták, mi a szerződés tárgya.

3. Felek jogai és kötelezettségei

A szerződésben világosan meg kell határozni, hogy melyik fél mit köteles megtenni.

Például:

• ki adja át a szükséges adatokat,
• ki biztosítja az anyagokat,
• ki szerzi be az engedélyeket,
• ki viseli a költségeket,
• kinek kell együttműködnie,
• ki és milyen határidőben köteles nyilatkozni,
• milyen minőségben kell teljesíteni,
• milyen dokumentumokat kell átadni,
• van-e titoktartási kötelezettség,
• van-e versenytilalmi vagy kizárólagossági rendelkezés.

A Ptk. 6:62. § alapján a felek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során is együttműködni és tájékoztatni kötelesek egymást. Ezért a szerződéses együttműködés nemcsak “udvariassági” kérdés, hanem jogi jelentősége is lehet.

4. Ellenérték és fizetési feltételek

A szerződés egyik legfontosabb pontja az ellenérték. Vannak ingyenes szerződések (például ajándékozás) és vannak visszterhes, tehát ellenérték fizetést előíró szerződések.

Egy jó szerződésben nem elég annyit írni, hogy “a felek a díjban megállapodtak”. Rögzíteni kell:

• mennyi a díj vagy vételár,
• nettó vagy bruttó összegről van-e szó,
• mikor kell fizetni,
• egy összegben vagy részletekben kell-e fizetni,
• előleg, foglaló vagy részszámla kapcsolódik-e hozzá,
• milyen bankszámlára kell teljesíteni,
• milyen feltételhez kötött a fizetés,
• mi történik késedelmes fizetés esetén.

Példa problémás fizetési rendelkezésre

“A megrendelő a munka elkészülte után fizet.”

Ez vitát okozhat, mert nem egyértelmű, hogy:

• mikor tekinthető elkészültnek a munka,
• kell-e teljesítésigazolás,
• mikor állítható ki a számla,
• hány napos fizetési határidő van,
• lehet-e részletfizetés,
• mi történik, ha a megrendelő nem veszi át a munkát.

Példa pontosabb fizetési rendelkezésre

“A megrendelő a vállalkozói díjat a teljesítésigazolás kiállítását követően, a vállalkozó szabályszerűen kiállított számlája alapján, 8 napos fizetési határidővel, banki átutalással köteles megfizetni.”

Ez már sokkal jobban bizonyítható és értelmezhető.

5. Teljesítési határidők és a szerződés időtartama

A szerződésben külön kell kezelni:

• a teljesítési határidőt,
• a szerződés időtartamát,
• a fizetési határidőt,
• az átadás-átvétel időpontját,
• a felmondási időt,
• az egyes részhatáridőket.

Ezek nem ugyanazt jelentik.

A teljesítési határidő azt mondja meg, hogy mikor, illetve milyen határidőben kell teljesíteni a szerződéses kötelezettséget.

A szerződés időtartama azt határozza meg, hogy a szerződés meddig áll fenn.

A fizetési határidő azt mutatja meg, hogy a díjat vagy vételárat mikor kell megfizetni.

Határozott vagy határozatlan idő?

Egy szerződés lehet:

• határozott időre kötött vagy
• határozatlan időre kötött

szerződés.

Határozott idejű szerződésnél különösen fontos rendezni, hogy a szerződés a határidő lejártával automatikusan megszűnik-e, meghosszabbodik-e, vagy csak külön nyilatkozattal hosszabbítható meg.

Határozatlan idejű szerződésnél a felmondási szabályok kiemelten fontosak.

6. Teljesítés és teljesítésigazolás

A szerződés egyik legfontosabb gyakorlati kérdése, hogy hogyan lehet bizonyítani a teljesítést.

Ez azért fontos, mert sok jogvita nem azon bukik el, hogy a fél ténylegesen teljesített-e, hanem azon, hogy ezt később tudja-e bizonyítani.

Bizonyíték lehet például:

• teljesítésigazolás,
• átadás-átvételi jegyzőkönyv,
• e-mail,
• számla,
• fuvarlevél,
• fotódokumentáció,
• munkalap,
• jelenléti ív,
• elektronikus rendszerből letöltött napló,
• ügyfél általi jóváhagyás,
• projektmérföldkő elfogadása,
• banki bizonylat.

Vállalkozási jellegű szerződésnél különösen fontos, hogy legyen egyértelmű átadás-átvételi mechanizmus.

Mit érdemes rögzíteni a teljesítésigazolásról?

A szerződésben célszerű rendezni:

• ki jogosult teljesítésigazolást kiállítani,
• milyen határidőn belül kell nyilatkozni az átvételről,
• mi történik, ha a megrendelő nem válaszol,
• milyen hibák esetén tagadható meg az átvétel,
• van-e hiba javítási határidő,
• részleges teljesítés elfogadható-e,
• mikor állítható ki a számla.

Ha ezek hiányoznak, később vita lehet abból, hogy a teljesítés megtörtént-e, mikor történt meg, és mikor vált esedékessé a fizetés.

7. A szerződés megszüntetése

A szerződésben célszerű előre rendezni, hogy hogyan lehet a jogviszonyt megszüntetni.

A Ptk. rendszerében különbséget kell tenni több jogintézmény között:

• közös megegyezéssel történő megszüntetés,
• közös megegyezéssel történő felbontás,
• a szerződés egyoldalú felmondása,
• a szerződéstől történő egyoldalú elállás,
• a határozott idő lejárta vagy
• a szerződés lehetetlenülése.

Ezek nem ugyanazt jelentik, és nem ugyanazok a jogkövetkezményeik.

Felmondás vagy elállás?

A felmondás és az elállás közötti különbség különösen fontos.

A felmondás a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, ezzel szemben az elállás a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szünteti meg.

A szerződésben ezért nem elég általánosságban azt írni, hogy “a fél megszüntetheti a szerződést”. Pontosan meg kell határozni, hogy felmondásról vagy elállásról van-e szó.

Elállásnak azonban sok esetben nincsen helye, így például, ha az eredeti állapot természetben már nem állítható helyre, illetve ha a kapott szolgáltatás egyidejű visszaadásának felajánlása már nem lehetséges.

Mit érdemes rögzíteni a megszüntetésnél?

A szerződésben célszerű meghatározni:

• van-e felmondási jog,
• mennyi a felmondási idő,
• milyen módon kell közölni a felmondást,
• milyen esetekben lehet azonnali hatállyal felmondani,
• milyen esetekben lehet elállni,
• mi történik a már teljesített szolgáltatásokkal,
• hogyan kell egymással elszámolni,
• mi történik a folyamatban lévő feladatokkal,
• vissza kell-e adni dokumentumokat, eszközöket vagy adatokat,
• fennmarad-e titoktartási kötelezettség.

8. Szerződésszegés és annak következményei

A Ptk. 6:137. § alapján szerződésszegésnek minősül a szerződésből eredő bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.

Szerződésszegés lehet például:

• nem teljesítés,
• késedelmes teljesítés,
• hibás teljesítés,
• fizetési késedelem,
• együttműködési kötelezettség megszegése,
• titoktartás megsértése,
• jogosulatlan felmondás,
• dokumentumok átadásának elmulasztása,
• engedély nélküli alvállalkozó bevonása,
• szerződés tárgyának nem megfelelő minőségű teljesítése.

A szerződésben célszerű előre rendezni, hogy mi történik ilyen esetekben.

Lehetséges jogkövetkezmények:

• teljesítés követelése,
• kijavítás,
• kicserélés,
• árleszállítás,
• díjvisszatartás,
• kötbér,
• késedelmi kamat,
• kártérítés,
• elállás,
• felmondás,
• szerződés megszüntetése,
• biztosíték érvényesítése.

9. Kötbér, mint szerződést biztosító mellékkötelezettség

A kötbér gyakori szerződéses biztosíték.

A Ptk. 6:186. § alapján a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.

Kötbér kiköthető például:

• késedelem esetére,
• hibás teljesítés esetére,
• meghiúsulás esetére,
• titoktartás megszegésére,
• versenytilalmi rendelkezés megszegésére,
• kizárólagosság megsértésére.

A kötbér előnye, hogy a jogosultnak főszabály szerint nem kell külön bizonyítania a kár pontos összegét ahhoz, hogy a kötbért követelje. Ugyanakkor a túlzott mértékű kötbért a bíróság mérsékelheti.

Mire kell figyelni kötbérnél?

Kötbérnél különösen fontos rögzíteni:

• milyen szerződésszegés esetén jár,
• mennyi a kötbér összege,
• napi, egyszeri vagy százalékos kötbérről van-e szó,
• mennyi a felső korlát,
• mikor válik esedékessé,
• hogyan viszonyul az egyéb jogkövetkezményekhez.

Egy rosszul megfogalmazott kötbérkikötés később bizonytalanná teheti, hogy a jogosult mit és milyen összegben követelhet.

10. Kártérítés szerződésszegés esetén

A Ptk. 6:142. § tartalmazza a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alapvető szabályát.

Szerződésszegés esetén kártérítési igény merülhet fel például akkor, ha:

• a késedelem miatt a másik félnek többletköltsége keletkezik,
• a hibás teljesítés miatt javítási költség merül fel,
• a nem teljesítés miatt a jogosultnak másik szolgáltatót kell megbíznia,
• a szerződésszegés miatt bevételkiesés keletkezik,
• a jogosultnak kára keletkezik egy harmadik személlyel szembeni jogviszonyban.

Ez utóbbi eset – amikor a szerződésszegés miatt a jogosult egy harmadik személlyel szembeni jogviszonyában szenved kárt, például mert a szerződésszegés következtében ő maga nem tud harmadik személy felé teljesíteni – a Ptk. 6:143. § (2) bekezdése szerinti következménykár egyik tipikus esete. Ezt a kárt a szerződésszegő fél csak olyan mértékben köteles megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy az – mint a szerződésszegés lehetséges következménye – a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt (kivéve szándékos szerződésszegés esetén, amikor a teljes kárt meg kell téríteni).

A kártérítési szabályoknál különösen fontos a bizonyítás. Nem elég általánosságban hivatkozni arra, hogy “kár keletkezett”. A kár összegét, okát és a szerződésszegéssel való összefüggését is vizsgálni kell.

11. Késedelmi kamat és fizetési késedelem

Pénztartozásnál gyakori kérdés, hogy mi történik, ha a kötelezett késve fizet.

A Ptk. 6:48. § alapján pénztartozás esetén a kötelezett késedelmi kamat fizetésére köteles, ha fizetési késedelembe esik.

A szerződésben érdemes meghatározni:

• pontos fizetési határidőt,
• számlázási feltételeket,
• bankszámlaszámot,
• késedelmi kamatot,
• behajtási költségátalány kérdését, ha releváns,
• fizetési felszólítás költségeit,
• részletfizetés feltételeit,
• biztosítékokat.

Fizetési vitáknál a legfontosabb kérdések gyakran ezek:

• mikor vált esedékessé a díj,
• volt-e teljesítésigazolás,
• szabályos volt-e a számla,
• átvette-e a másik fél a teljesítést,
• van-e kifogás,
• van-e lejárt tartozás,
• van-e elévülési kérdés.

12. Biztosítékok a szerződésben

Egy szerződésben a felek különböző biztosítékokat is alkalmazhatnak.

Ilyen lehet például:

• foglaló,
• előleg,
• kötbér,
• óvadék,
• kezesség,
• zálogjog,
• tulajdonjog-fenntartás,
• bankgarancia,
• jóteljesítési biztosíték,
• visszatartási jog.

Nem mindegy, hogy a szerződés foglalóról vagy előlegről rendelkezik. A kettőnek eltérő jogi következménye lehet. Ugyanígy a kötbér, óvadék vagy kezesség is külön jogi logika szerint működik.

Ezért biztosíték alkalmazása esetén különösen fontos a pontos megfogalmazás.

13. Alaki követelmények: elég a szóbeli szerződés?

Sok szerződés szóban is érvényesen létrejöhet, de ez nem jelenti azt, hogy érdemes szóban megállapodni.

Vannak olyan szerződések, amelyeknél jogszabály írásbeli alakot vagy különleges alaki követelményt ír elő.

Például:

• ingatlan adásvételi szerződésnél ügyvédi ellenjegyzés szükséges,
• cégiratoknál külön formai követelmények lehetnek,
• kezességvállalásnál írásbeli nyilatkozat szükséges,
• egyes fogyasztói szerződéseknél speciális tájékoztatási szabályok merülhetnek fel,
• munkaviszonynál a munkaszerződést írásba kell foglalni,
• házassági vagyonjogi szerződésnél ügyvédi ellenjegyzés a főszabály.

A szóbeli szerződés legnagyobb kockázata általában a bizonyítás. Ha később vita van, nehezebb bizonyítani, hogy pontosan miben állapodtak meg a felek.

14. Mellékletek és háttérdokumentumok

A szerződés gyakran nem önmagában áll. Sok esetben mellékletek, ajánlatok, műszaki leírások, specifikációk, árajánlatok vagy teljesítési dokumentumok egészítik ki.

Melléklet lehet például:

• műszaki leírás,
• árajánlat,
• költségvetés,
• tervdokumentáció,
• ütemterv,
• teljesítési specifikáció,
• adatkezelési melléklet,
• titoktartási nyilatkozat,
• átadás-átvételi jegyzőkönyv minta,
• teljesítésigazolás minta,
• általános szerződési feltételek,
• adatfeldolgozói megállapodás.

Fontos, hogy a szerződés egyértelműen hivatkozzon a mellékletekre, és az is világos legyen, hogy eltérés esetén a szerződés vagy a melléklet rendelkezése az irányadó.

15. Általános szerződési feltételek

Vállalkozásoknál gyakori, hogy a szerződés mellett általános szerződési feltételeket, vagyis ÁSZF-et is alkalmaznak.

ÁSZF esetén különösen fontos, hogy:

• a másik fél megismerhesse,
• a szerződés részévé váljon,
• ne legyen tisztességtelen,
• az egyedileg meg nem tárgyalt feltételek megfelelően kezelve legyenek,
• fogyasztói szerződésnél a fogyasztóvédelmi szabályok is teljesüljenek.

Az ÁSZF nem helyettesít minden esetben egy jó egyedi szerződést. Sokszor a kettő együtt ad megfelelő védelmet: az egyedi szerződés rendezi a konkrét ügyet, az ÁSZF pedig az általános működési feltételeket.

16. Tipikus hibák szerződéskötésnél

1. Pontatlan szerződő felek megjelölés

Nem az a személy vagy cég szerepel a szerződésben, akivel ténylegesen szerződni akarnak.

2. Homályos szerződési tárgy

A szerződésből nem derül ki pontosan, mit kell teljesíteni.

3. Hiányzó fizetési feltételek

Nincs egyértelmű fizetési határidő, számlázási feltétel vagy teljesítésigazolás.

4. Nincs megszüntetési szabály

A felek nem rendezik, hogyan lehet kilépni a szerződésből.

5. Összekeverik a felmondást és az elállást

Ez később komoly jogi vitához vezethet.

6. Nincs szerződésszegési következmény

A szerződés nem mondja meg, mi történik késedelem, hibás teljesítés vagy a teljesítés elmaradása esetén.

7. Túl általános kötbérkikötés

Nem derül ki, milyen szerződésszegéshez kapcsolódik a kötbér.

8. Nincs bizonyítási rend

Nem szabályozzák, hogyan kell igazolni az átadást, teljesítést vagy hibát.

9. Elmaradnak a mellékletek

A szerződés hivatkozik mellékletre, de az nincs csatolva vagy nincs pontosan azonosítva.

10. Sablonszerződést használnak átgondolás nélkül

Egy más ügyre készült szerződés könnyen félreviheti a jogviszonyt.

17. Ellenőrzőlista szerződés aláírása előtt

Szerződés aláírása előtt érdemes végignézni:

• Pontosan az szerepel szerződő félként, akivel szerződni akar?
• Vállalkozó fél esetén ellenőrizte a cégadatokat?
• Az aláíró jogosult képviselni a céget?
• Világos a szerződés tárgya?
• Egyértelmű, hogy mit kell teljesíteni?
• Van teljesítési határidő?
• Van fizetési határidő?
• Nettó vagy bruttó összeg szerepel ellenértékként?
• Szabályozva van a számlázás?
• Van teljesítésigazolási rend?
• Rögzítették, hogyan lehet megszüntetni a szerződést?
• Egyértelmű, mikor lehet felmondani?
• Egyértelmű, mikor lehet elállni?
• Van szerződésszegési szabály?
• Van kötbért, késedelmi kamatot vagy kártérítést szabályozó rendelkezés?
• Csatolták a mellékleteket?
• Nincs ellentmondás a szerződés és a mellékletek között?
• Világos, hogyan kell közölni a jognyilatkozatokat?
• Rendezték az adatkezelési vagy titoktartási kérdéseket, ha szükséges?
• Vita esetén egyértelműen bizonyítható lesz a teljesítés?

18. Mikor érdemes ügyvédhez fordulni szerződéskötés előtt?

Szerződéskötés előtt különösen akkor érdemes ügyvédhez fordulni, ha a szerződés nagyobb értékű, hosszabb távú, üzleti szempontból fontos, vagy a teljesítés később vitatható lehet.

Ügyvédi segítség különösen indokolt lehet, ha:

• vállalkozási vagy megbízási szerződést köt,
• céges ügyféllel vagy beszállítóval szerződik,
• ingatlanhoz kapcsolódó szerződésről van szó,
• nagyobb összegű fizetési kötelezettség keletkezik,
• részletfizetés vagy halasztott fizetés van,
• biztosítékot kell kikötni,
• kötbért szeretnének alkalmazni,
• titoktartási vagy versenytilalmi rendelkezés szerepel,
• szerzői jogi, szoftveres vagy marketinganyagokra vonatkozó kérdés merül fel,
• a szerződés felmondása vagy megszüntetése kockázatos lehet,
• a másik fél által küldött szerződés egyoldalúan hátrányosnak tűnik,
• sablonszerződést szeretne használni rendszeresen.

Az ügyvéd nemcsak akkor hasznos, amikor már vita van. Sokszor éppen az a cél, hogy a szerződés előre megelőzze a későbbi jogvitát.

19. Gyakorlati példák

Példa 1: Vállalkozási szerződés felújításra

A megrendelő és a kivitelező szóban megállapodik egy lakásfelújításban. A felek nem rögzítik pontosan, milyen munkák tartoznak a vállalkozói díjba. Később vita lesz abból, hogy a festés, a villanyszerelés és a burkolás része volt-e az eredeti árnak.

Egy pontos szerződésben a munkanemeket, határidőket, anyagköltséget, pótmunkát és teljesítésigazolást is rendezni kellett volna.

Példa 2: Marketing szolgáltatási szerződés

Egy vállalkozás marketingügynökséget bíz meg, de a szerződés csak annyit ír: “online marketing szolgáltatás”. Később vita alakul ki arról, hogy a hirdetéskezelés, grafikai anyagok, szövegírás és riportolás beletartoztak-e a díjba.

Ilyenkor a szerződés tárgyának pontatlansága közvetlen üzleti vitához vezethet.

Példa 3: Határozatlan idejű szolgáltatási szerződés

A felek folyamatos szolgáltatásban állapodnak meg, de nem szabályozzák a felmondási időt. Később az egyik fél azonnal ki akar lépni, a másik fél viszont többhavi díjat követel.

Egy világos felmondási rendelkezés megelőzhette volna a vitát.

Példa 4: Teljesítésigazolás hiánya

A vállalkozó elvégzi a munkát, de nem készül teljesítésigazolás. A megrendelő később arra hivatkozik, hogy a teljesítés nem volt megfelelő. A vállalkozó nehezen tudja bizonyítani, hogy pontosan mikor és milyen tartalommal teljesített.

A teljesítésigazolási rend hiánya fizetési vitához vezethet.

20. GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések

Mit kell tartalmaznia egy jó szerződésnek?

Egy jó szerződésnek tartalmaznia kell a szerződő feleket, a szerződés tárgyát, a felek jogait és kötelezettségeit, az ellenértéket, a teljesítési és fizetési határidőket, a szerződés időtartamát, a megszüntetés szabályait, a szerződésszegés következményeit és a teljesítés bizonyításának módját és mindazon egyéb feltételeket, amelyeket az adott szerződésre egy jogszabályi rendelkezés kötelezően előír.

Elég egy egyszerű sablonszerződés?

Nem feltétlen. Egy sablon kiindulási alap lehet, de nem biztos, hogy megfelel az adott ügynek. A legnagyobb kockázat az, hogy a sablon nem azt a jogviszonyt vagy nem úgy szabályozza, amelyre használni szeretnék.

Kell-e minden szerződést írásba foglalni?

Nem minden szerződésnél kötelező az írásbeliség, de jelentősebb vagy vitás kockázatú ügyekben erősen ajánlott. Egy írásbeli szerződés később sokkal jobban bizonyítható.

Mi a szerződés tárgya?

A szerződés tárgya azt határozza meg, hogy a felek pontosan mire szerződnek: milyen dolgot kell átadni, milyen munkát kell elvégezni, milyen szolgáltatást kell nyújtani vagy milyen ellenértéket kell megfizetni.

Miért fontos a fizetési határidő?

Azért, mert a fizetési határidő alapján állapítható meg, mikor válik esedékessé a díj vagy vételár, és mikortól merülhet fel fizetési késedelem, késedelmi kamat vagy követelésérvényesítés.

Mi a különbség a felmondás és az elállás között?

A felmondás főszabály szerint a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, míg az elállás a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szünteti meg.

Mi a kötbér szerepe?

A kötbér szerződéses biztosíték. Arra szolgál, hogy meghatározott szerződésszegés esetén a kötelezett előre meghatározott pénzösszeg fizetésére legyen köteles.

Miért fontos a teljesítésigazolás?

A teljesítésigazolás segít bizonyítani, hogy a szolgáltatás megtörtént, és gyakran a számlázás vagy fizetési kötelezettség alapja is lehet.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni szerződés előtt?

Mindig javasolt. A jogi segítség sokkal alacsonyabb kiadást jelenthet ugyanis, mint egy rosszul megfogalmazott szerződésből eredő kár.

A hosszú szerződés jobb szerződés?

Nem feltétlenül. A jó szerződés nem attól jó, hogy hosszú, hanem attól, hogy világos, pontos, következetes és jogvita esetén is használható.

Kapcsolódó jogi kérdések

• Mi a különbség a felmondás és az elállás között?
• Mikor jár kötbér szerződésszegés esetén?
• Hogyan lehet bizonyítani a szerződés teljesítését?
• Mikor lehet szerződést azonnali hatállyal felmondani?
• Mit jelent a hibás teljesítés?
• Mikor jár késedelmi kamat?
• Mit kell tartalmaznia egy vállalkozási szerződésnek?
• Mit kell tartalmaznia egy megbízási szerződésnek?
• Mikor érvényes az ÁSZF?
• Mire kell figyelni szerződés aláírása előtt?

Kapcsolódó útmutatók

• Felmondás vagy elállás: mi a különbség?
• Kötbér szerződésben: mikor érvényes és mikor túlzott?
• Vállalkozási szerződés: mire figyeljen a megrendelő?
• Megbízási szerződés: mire figyeljen a megbízó és a megbízott?
• Teljesítésigazolás: miért fontos?
• Fizetési határidő és késedelmi kamat szerződésekben
• Szerződésszegés következményei
• ÁSZF vagy egyedi szerződés: mikor melyik kell?
• Tartozáselismerő nyilatkozat
• Kintlévőségkezelés vállalkozásoknak

Jogszabályi háttér

A téma legfontosabb jogszabályi alapja:

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Kiemelten:

• Ptk. 6:58. § – Szerződés
• Ptk. 6:59. § – Szerződési szabadság
• Ptk. 6:62. § – Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
• Ptk. 6:63. § – A szerződés létrejötte és tartalma
• Ptk. 6:64-6:70. § – Ajánlat, elfogadás, ajánlati kötöttség
• Ptk. 6:86. § – A szerződés értelmezése
• Ptk. 6:137. § – Szerződésszegés
• Ptk. 6:138. § – A teljesítés követeléséhez való jog
• Ptk. 6:139. § – Visszatartási jog
• Ptk. 6:141. § – Fedezeti szerződés
• Ptk. 6:142. § – Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért
• Ptk. 6:186. § – Kötbér
• Ptk. 6:191. § – A szerződés felek általi módosítása
• Ptk. 6:212. § – Megegyezéssel történő megszüntetés és felbontás
• Ptk. 6:213. § – Elállás, felmondás
• Ptk. 6:48. § – Késedelmi kamat

Az adott szerződéstípusra további különös szabályok is vonatkozhatnak, például adásvételi, vállalkozási, megbízási, bérleti, fuvarozási vagy más nevesített szerződések esetén.

Szerző és szakmai felülvizsgálat

Szerző: Dr. Vizeli Kornél ügyvéd

Publikálás időpontja: 2026.07.01.

Utolsó szakmai felülvizsgálat időpontja: 2026.07.01.

A jelen tájékoztató általános jogi információkat tartalmaz, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak. A szerződés tartalmi elemei mindig az adott ügy körülményeitől, a felek személyétől, a szerződés tárgyától, az alkalmazandó jogszabályoktól, a mellékletektől és a konkrét megállapodástól függ. Konkrét szerződés aláírása, módosítása, megszüntetése vagy vitatása előtt célszerű ügyvédhez fordulni.