Elveszítheti-e a foglalót és az előleget nemteljesítés esetén? A foglaló és előleg szabályai részletesen

Vissza a jogi tudásközpontba

Rövid válasz

Az előleg és a foglaló nem ugyanaz. Az előleg az ellenérték előre megfizetett része, amellyel a szerződés megszűnésekor vagy meghiúsulásakor el kell számolni. A foglaló ezzel szemben a szerződés teljesítését megerősítő jogintézmény. Ha a meghiúsulásért a foglalót adó fél felel, elveszíti azt. Ha a foglalót kapó fél felel, a kapott foglaló kétszeresét köteles visszatéríteni. Ha egyik fél sem, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

Foglalót nemcsak ingatlan-adásvételi szerződésben lehet kikötni. Mivel a Ptk. a foglalót a szerződések általános szabályai között rendezi, vállalkozási szerződésben, például kivitelezési, felújítási vagy egyedi gyártási jogviszonyban is alkalmazható. Ehhez azonban a szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az átadott pénz foglaló, és a felek a szerződés teljesítésének megerősítésére szánták.

Lényeg röviden

• Az előleg nem biztosíték és nem szankció, hanem az ellenérték előre megfizetett része.
• A foglaló a szerződés teljesítését megerősítő mellékkötelezettség.
• Az összeg nem attól lesz foglaló, hogy az egyik fél utólag annak nevezi.
• A foglaló rendeltetésének a szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie.
• A foglaló nem kizárólag adásvételi szerződéshez kapcsolódhat.
• A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.
• Nemteljesítésnél az előleggel el kell számolni.
• A foglaló sorsát az dönti el, hogy a szerződés teljesítése miért hiúsult meg, és ezért melyik fél felelős.
• Részleges teljesítésnél az előleg nem feltétlenül jár vissza teljes egészében.
• A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszafizetése nem zárja ki automatikusan más szerződésszegési igények érvényesítését, és a foglaló összege a kötbérbe és a kártérítésbe is beszámít.

1. Mi az előleg?

A Ptk. az előleget nem önálló szerződést biztosító mellékkötelezettségként szabályozza. Az előleg rendszerint a vételár, a vállalkozói díj vagy más ellenérték előre megfizetett része.

A teljesítés megtörténtekor az előleg beleszámít a fizetendő ellenértékbe. Például: ha a vállalkozói díj 5 000 000 forint, és a megrendelő 1 000 000 forint előleget fizet, szabályszerű teljesítés esetén további 4 000 000 forintot kell megfizetnie.

Az előleg fő jellemzői:

• az ellenérték része,
• nem szerződési biztosíték,
• nem jár automatikusan elvesztéssel,
• nincs hozzá a foglalóhoz hasonló, törvényben meghatározott kétszeres visszafizetési szabály,
• a szerződés megszűnésekor vagy meghiúsulásakor a feleknek el kell számolniuk vele.

Ha a szerződés teljesítése elmarad, az előleg visszakövetelhető lehet. A pontos összeg azonban attól függ, történt-e részleges teljesítés, milyen költsége merült fel a másik félnek, és milyen jogcímen szűnt meg a szerződés.

2. Mi a foglaló?

Jogszabályi alap: Ptk. 6:185. §

A foglaló a szerződés teljesítésének megerősítésére szolgáló pénzösszeg. A Ptk. rendszeréből következően a foglaló nem önálló szerződéstípus, hanem valamely fő szerződéshez kapcsolódó mellékkötelezettség.

Egy pénzösszeg akkor minősül foglalónak, ha:

1. a felek között létrejött szerződéshez kapcsolódik,
2. a pénzt a kötelezettségvállalás megerősítéseként adják,
3. ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.

A foglaló teljesítés esetén beleszámít az ellenértékbe. Ha erre a szolgáltatás jellegénél fogva nincs lehetőség, a foglalót vissza kell adni.

Nem elég pusztán a „foglaló” szó

Annak megítélésekor, hogy az átadott összeg foglalónak minősül-e, a szerződés tartalmát és az összeg rendeltetését kell vizsgálni. A Ptk. 6:185. § alapján az összeg csak akkor minősül foglalónak, ha azt a szerződésből egyértelműen megállapíthatóan a kötelezettségvállalás megerősítéseként adták. Önmagában nem feltétlenül elegendő, ha a „foglaló” megnevezés csak a számlán, díjbekérőn vagy átutalási közleményben jelenik meg. A rendelkezésre álló nyilatkozatok és körülmények összességéből kell egyértelműen kitűnnie, hogy a felek az összeget a kötelezettségvállalás megerősítésére szánták.

Ezért bizonytalan lehet a minősítés, ha:

• csak a számlán szerepel a „foglaló” szó,
• az átutalás közleménye foglalót említ, de a szerződés nem,
• a szerződés egyik pontja előleget, másik pontja foglalót ír,
• a szerződés nem tartalmazza, milyen célt szolgál az összeg,
• az összeg átadásakor még nem jött létre a biztosítani kívánt szerződés.

Ilyen helyzetben a bíróság nem pusztán az elnevezést, hanem a megállapodás valós tartalmát vizsgálja.

A Kúria Gfv.III.30.275/2025/5. számú határozata szerint a vitás szerződéses tartalom megállapításához figyelembe kell venni az eset összes körülményét, ide tartozóan a feleknek a szerződéskötést megelőző tárgyalásait, a szerződés megkötésekor vagy utóbb tett nyilatkozatait, ráutaló magatartását. Releváns körülmény a szerződés tartalmának feltárásához a feleknek a szerződéssel ténylegesen elérni kívánt célja és a szerződéses szolgáltatások rendeltetése.

3. Foglaló csak adásvételi szerződésnél lehet?

A köztudatban a foglalót sokan az adásvételi szerződéshez kapcsolják, azonban foglalót nemcsak adásvételi szerződések esetén lehet kikötni.

A foglaló szabályait a Ptk. a szerződések általános részében helyezi el, nem az adásvételi szerződés különös szabályai között. Ezért a foglaló elvileg bármely olyan szerződéshez kapcsolódhat, amelynek teljesítését a felek foglalóval kívánják megerősíteni.

Foglaló kikötése felmerülhet például:

• ingatlan vagy ingó dolog adásvételénél,
• építési vagy felújítási szerződésnél,
• egyedi bútor vagy más termék elkészítésénél,
• rendezvényszervezési szerződésnél,
• gép vagy egyedi berendezés gyártásánál,
• weboldal, szoftver vagy más egyedi eredmény létrehozására kötött szerződésnél.

Mikor nem észszerű vagy nem értelmezhető a foglaló kikötése?

Az, hogy a foglaló nincs szerződéstípushoz kötve, nem jelenti azt, hogy minden szerződésnél értelme is van. A foglaló rendeltetése a kötelezettségvállalás megerősítése. Ebből következően vannak olyan helyzetek, ahol a foglaló nem tudja betölteni a szerepét.

Ingyenes szerződések

Ajándékozásnál vagy más ingyenes ügyletnél az egyik felet nem terheli ellenszolgáltatási kötelezettség, amelyet foglalóval meg lehetne erősíteni. Ilyen szerződésnél a foglaló rendeltetése nehezen értelmezhető.

Pénztartozásra irányuló szerződések

Kölcsönnél vagy hitelnél maga a szolgáltatás a pénz. Egy pénzösszeg átadása itt nem a szerződés megerősítéseként, hanem a főszolgáltatás részeként jelenik meg, ezért az ilyen ügyletben átadott összeg jellemzően előtörlesztésnek, díjnak vagy előlegnek minősülhet, nem foglalónak. A pénztartozás biztosítására a Ptk. más eszközöket ad, így különösen a késedelmi kamatot, a zálogjogot és a kezességet. A pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre is a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. Fontos ugyanakkor, hogy a törvény nem tartalmaz kifejezett tilalmat: az, hogy a foglaló a pénztartozásoknál nincs a helyén, a jogintézmény rendeltetéséből következik.

Csereszerződés

A csere visszterhes szerződés, ezért a foglaló kikötése nem kizárt. Az ellenszolgáltatás azonban itt nem pénz, hanem egy másik dolog, így a foglaló teljesítéskor nem tud beszámítani az ellenértékbe. Ilyenkor az a szabály érvényesül, hogy ha a beszámításra a szolgáltatás jellegénél fogva nincs lehetőség, a foglalót a teljesítéskor vissza kell adni. A foglaló tehát csereszerződésnél tisztán biztosítékként működik.

Nem pénzben kikötött foglaló

A Ptk. a foglaló tárgyát pénzben határozza meg. A szabály diszpozitív, így a felek elvileg más dolgot is kiköthetnek, ez azonban a szerződés megerősítésének atipikus módja, és gyakorlati nehézséget okozhat: egy egyedi dolog kétszeres visszatérítése fogalmilag nem teljesíthető. Ezért foglalóként a gyakorlatban kizárólag pénz kikötése javasolt.

Összefoglalva: a foglaló ott van a helyén, ahol pénzen kívüli szolgáltatás teljesítését erősíti meg, így dolog átadását, munka elvégzését vagy valamilyen eredmény létrehozását. Ahol nincs ellenszolgáltatás, vagy ahol maga a szolgáltatás a pénz, ott a foglaló nem tudja betölteni a rendeltetését.

Példa

A megrendelő és a vállalkozó 8 000 000 forint vállalkozói díjban állapodik meg egyedi konyhabútor elkészítésére. A szerződés kimondja, hogy a megrendelő 800 000 forintot a szerződés teljesítésének megerősítésére foglalóként fizet meg, és rögzíti a Ptk. szerinti jogkövetkezményeket.

Az összeg ebben az esetben foglaló lehet.

Ha a szerződés csak annyit mond, hogy a megrendelő „800 000 forint kezdőrészletet” fizet, a foglalójelleg már nem feltétlenül állapítható meg.

4. Mi a fő különbség az előleg és a foglaló között?

5. Mi történik szabályszerű teljesítéskor?

Ha a szerződést teljesítik:

• az előleg beszámít az ellenértékbe,
• a foglaló is beszámít az ellenértékbe,
• egyik összeg sem válik külön visszafizetendő követeléssé.

A foglaló szankciós szerepe csak akkor kerül előtérbe, ha a szerződés teljesítése meghiúsul.

A puszta késedelem még nem feltétlenül jelenti a szerződés meghiúsulását. Ha a vállalkozó késve ugyan, de még teljesíthet, először azt kell vizsgálni, hogy a megrendelő jogosult-e elállni vagy felmondani, illetve szükséges-e póthatáridőt szabnia.

6. Mit jelent a nemteljesítés és a meghiúsulás?

A két fogalmat nem célszerű automatikusan azonosítani.

Késedelem

Késedelem esetén a teljesítés még lehetséges, de a kötelezett nem teljesít az esedékességkor.

Például:

• a vállalkozó június 30-ig vállalta a munkát, de nem fejezte be,
• az eladó nem adja át időben a dolgot,
• az egyedi termék nem készül el a vállalt határidőre.

Késedelem esetén a jogosult sokszor póthatáridőt szabhat. Ha a póthatáridő is eredménytelenül telik el, elállási jog nyílhat meg. A szerződésszegési elállás feltételeit a Ptk. általános szabályai alapján kell megítélni.

Végleges teljesítésmegtagadás

Ha a vállalkozó egyértelműen kijelenti, hogy nem fog teljesíteni, a jogosultnak rendszerint nem kell értelmetlenül további határidőket adnia.

Lehetetlenülés

Lehetetlenülésről beszélhetünk, ha a szolgáltatás teljesítése véglegesen lehetetlenné válik.

Meghiúsulás

A foglaló szempontjából a döntő kérdés az, hogy a szerződés teljesítése véglegesen elmaradt-e, és ezért melyik fél felelős.

7. Mi történik az előleggel nemteljesítés esetén?

Az előleg sorsa nem egy automatikus szankció alapján dől el, hanem a felek közötti elszámolás része.

Ha a vállalkozó semmit nem teljesített

Ha a vállalkozó:

• felvette az előleget,
• nem kezdte el a munkát,
• nem vásárolt vagy adott át anyagot,
• nem hozott létre értékelhető eredményt,
• és a szerződés jogszerűen megszűnt,

az előleg főszabály szerint visszakövetelhető.

Ha a vállalkozó részben teljesített

Ha értékelhető részmunka történt, az előlegből levonható lehet:

• a szabályszerűen elvégzett munka ellenértéke,
• az átadott vagy beépített anyag értéke,
• a szerződés és a megszüntetés jogcíme alapján elszámolható költség.

Nem elegendő azonban pusztán azt állítani, hogy „az előleget elköltöttem”. A vállalkozónak igazolnia kell, milyen teljesítést nyújtott, milyen költsége merült fel, és az miként kapcsolódott a konkrét szerződéshez.

Ha a teljesítés hibás vagy használhatatlan

A hibás, értéktelen vagy más által befejezhetetlen részmunka nem feltétlenül jogosítja fel a vállalkozót a teljes ráfordítás megtartására. Ilyen ügyekben műszaki szakértő bevonása is szükségessé válhat.

8. Mi történik a foglalóval, ha a szerződés meghiúsul?

A Ptk. 6:185. § alapján három fő esetet kell elkülöníteni.

8.1. Ha a foglalót adó fél felelős

A foglalót adó fél az adott foglalót elveszíti.

Például a megrendelő foglalót fizet egy egyedi termék elkészítésére, majd jogszerű indok nélkül közli, hogy mégsem kéri a teljesítést. Ha emiatt a szerződés meghiúsul, és a meghiúsulásért ő felelős, a foglalót elveszítheti.

8.2. Ha a foglalót kapó fél felelős

A foglalót kapó fél a kapott foglaló kétszeresét köteles visszatéríteni.

Például a vállalkozó foglalót vesz át, majd közli, hogy a munkát nem végzi el, vagy saját érdekkörében felmerült okból véglegesen nem teljesít. Ha a meghiúsulásért ő felelős, a foglaló kétszerese követelhető.

8.3. Ha egyik fél sem vagy mindkét fél felelős

A foglaló visszajár.

8.4. A túlzott mértékű foglaló mérséklése

Jogszabályi alap: Ptk. 6:185. § (5) bek.

A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. A mérséklés nem automatikus: a bíróság hivatalból nem alkalmazhatja, arra kizárólag a kötelezett kérelme alapján kerülhet sor.

A foglaló túlzott mértéke nem kizárólag az ellenértékhez viszonyított százalékos arány alapján ítélhető meg. A bírói gyakorlatban a tíz százalék körüli foglaló gyakran elfogadott kiindulópont, de nincs minden szerződésre alkalmazható rögzített mérték. Az eset összes körülményét vizsgálni kell, különösen a szerződés jellegét, az ellenérték és a foglaló arányát, a felek helyzetét és a szerződéskötéskor előrelátható kockázatokat. A túlzott mérték megítélésénél elsősorban a szerződéskötéskor fennálló körülményeknek van jelentősége.

9. Nem az számít, ki közölte az elállást vagy felmondást

A foglaló sorsát nem önmagában az dönti el, hogy:

• ki küldte a felmondólevelet,
• ki közölte az elállást,
• ki jelentette ki először, hogy nem kívánja folytatni a szerződést.

Azt kell megvizsgálni, mi vezetett a szerződés meghiúsulásához.

Előfordulhat például, hogy a megrendelő áll el a szerződéstől, de azért, mert a vállalkozó súlyos késedelembe esett vagy véglegesen megtagadta a teljesítést. Ebben az esetben nem feltétlenül a megrendelő felel a meghiúsulásért.

A Kúria foglalóval kapcsolatos gyakorlatában is központi kérdés a meghiúsulás tényleges oka és a felek ahhoz vezető magatartásának értékelése.

10. Mi történik, ha a megrendelő eláll a vállalkozási szerződéstől, vagy felmondja azt?

Jogszabályi alap: Ptk. 6:249. §

Vállalkozási szerződésnél a megrendelő a teljesítés megkezdése előtt elállhat, ezt követően pedig a teljesítésig felmondhatja a szerződést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben költségmentesen szabadulhat a szerződésből.

A vállalkozó ilyenkor követelheti:

• a díj arányos részét,
• a szerződés megszüntetésével okozott kárának megtérítését kártalanításként, mivel jogszerű joggyakorlásról van szó,

azzal a törvényi korláttal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.

Ezért, ha a megrendelő egyszerűen meggondolja magát, az előleg nem feltétlenül jár vissza teljes egészében. Foglaló esetén pedig vizsgálni kell, hogy a megrendelői megszüntetés a szerződés meghiúsulásáért való felelősséget megalapozza-e.

Más a helyzet, ha a megrendelő nem szabad elhatározásból lép vissza, hanem a vállalkozó szerződésszegése miatt gyakorolja az elállási vagy felmondási jogát.

11. Mikor szükséges póthatáridőt szabni?

Ha a teljesítés csupán késik, a szerződés nem feltétlenül szűnik meg automatikusan.

Póthatáridőre lehet szükség, ha:

• a vállalkozó még képes teljesíteni,
• a teljesítési időpont nem volt kifejezetten lényeges,
• a késedelem ellenére a megrendelő teljesítési érdeke fennállhat,
• a vállalkozó nem tagadta meg véglegesen a teljesítést.

Póthatáridő nélkül is lehet helye elállásnak, ha:

• a teljesítéshez fűződő érdek megszűnt,
• a határidő lényeges volt,
• a szerződésből vagy a körülményekből kitűnik, hogy későbbi teljesítés már nem fogadható el,
• a kötelezett megtagadta a teljesítést,
• a teljesítés lehetetlenné vált.

Mintaszöveg póthatáridőhöz

Felszólítom, hogy a közöttünk létrejött vállalkozási szerződésben vállalt teljesítést legkésőbb [dátum]-ig szerződésszerűen teljesítse. Tájékoztatom, hogy a póthatáridő eredménytelen elteltét követően a szerződésszegés jogkövetkezményeit alkalmazom, és a törvényi feltételek fennállása esetén a szerződéstől elállok vagy azt felmondom, továbbá kérem az átadott előleggel, illetve foglalóval való elszámolást.

A megfelelő póthatáridő hossza az ügy körülményeitől függ. Egy el sem kezdett kisebb munka és egy összetett építési kivitelezés esetében nem feltétlenül ugyanaz tekinthető észszerűnek.

12. Elállás vagy felmondás?

Elállás

Az elállás a szerződést visszamenőleges hatállyal bontja fel. A feleknek főszabály szerint vissza kell adniuk a már teljesített szolgáltatásokat.

Elállás különösen akkor lehet megfelelő, ha:

• a teljesítés még nem kezdődött meg,
• a már teljesített szolgáltatások természetben visszaadhatók,
• a szerződésszegés miatt az elállás feltételei fennállnak.

Felmondás

A felmondás a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A már teljesített szolgáltatásokkal el kell számolni.

Felmondás lehet indokolt, ha:

• a vállalkozó már részben teljesített,
• az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges,
• tartósabb vagy folyamatos jogviszonyról van szó.

A nyilatkozat téves elnevezése nem feltétlenül dönti el annak joghatását, de a bizonytalanság komoly jogvitához vezethet. Nagyobb összegű ügyben ezért célszerű a megszüntető nyilatkozatot jogilag pontosan megfogalmazni.

13. Részleges teljesítés és a foglaló

Részleges teljesítésnél két külön kérdést kell elválasztani:

1. mi a már teljesített szolgáltatás ellenértéke,
2. alkalmazható-e a foglaló elvesztésének vagy kétszeres visszatérítésének szabálya.

Például a vállalkozó a munka 30 százalékát szabályszerűen elkészíti, majd a további teljesítést véglegesen megtagadja.

Ebben az esetben:

• el kell számolni a használható részmunka értékével,
• meg kell vizsgálni a vállalkozó szerződésszegését,
• ha a szerződés meghiúsulásáért a foglalót kapó vállalkozó felelős, a foglaló kétszeres visszafizetése is felmerülhet,
• az elszámolás és a foglaló jogkövetkezménye nem feltétlenül olvad össze egyetlen számításba.

14. A foglaló és a kártérítés kapcsolata

Jogszabályi alap: Ptk. 6:185. § (4) bek.

A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít, így nem zárja ki a szerződésszegésből eredő további igényeket.

Felmerülhet például:

• másik vállalkozó magasabb díja,
• a helyreállítás költsége,
• a késedelem miatt felmerült igazolt többletköltség,
• a foglalót meghaladó kár,
• késedelmi kamat.

A törvény kifejezett rendelkezése szerint azonban a kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken. A foglaló tehát mind a kötbérbe, mind a kártérítésbe beszámít, és a károsult nem kaphat ugyanarra a hátrányra kétszeres megtérítést.

A kártérítési igényhez bizonyítani kell:

• a szerződésszegést,
• a kárt,
• az okozati összefüggést,
• a kár összegét,
• valamint azt, hogy a kár a szerződéskötéskor előre látható volt, amennyiben a Ptk. előreláthatósági korlátja alkalmazandó.

15. Késedelmi kamat

Ha a visszafizetendő előleg vagy foglaló esedékessé vált, de a kötelezett nem fizeti meg, pénztartozási késedelem állhat fenn.

Jogszabályi alap: Ptk. 6:48. §, vállalkozások között Ptk. 6:155. §

A késedelmi kamat kezdő időpontja függhet:

• a szerződés megszűnésének időpontjától,
• az elszámolási kötelezettség esedékességétől,
• a felszólításban adott határidőtől,
• a követelés pontos jogcímétől.

16. Elévülés

Jogszabályi alap: Ptk. 6:22. §

A polgári jogi követelések főszabály szerint öt év alatt évülnek el. Az elévülés kezdete az az időpont, amikor a követelés esedékessé válik.

Nem feltétlenül az előleg vagy a foglaló átadásának napjától kell számítani. A visszakövetelési igény jellemzően akkor válik esedékessé, amikor:

• a meghiúsulás bekövetkezik,
• az elszámolási vagy visszafizetési kötelezettség beáll,
• vagy a jogosult által adott fizetési határidő lejár.

A felszólító levél önmagában a hatályos Ptk. alapján nem szakítja meg automatikusan az elévülést.

17. Mit kell bizonyítani?

A követelést érvényesítő félnek rendszerint bizonyítania kell:

• a szerződés létrejöttét,
• a szerződés tartalmát,
• az összeg átadását,
• hogy előlegről vagy foglalóról volt szó,
• a teljesítési határidőt,
• a nemteljesítést vagy meghiúsulást,
• a szerződés megszüntetésének jogszerűségét,
• a meghiúsulás okát,
• a másik fél felelősségét, ha a foglaló jogkövetkezményét érvényesíti,
• az esetleges kár összegét.

Fontos bizonyíték lehet:

• írásbeli szerződés,
• árajánlat és annak elfogadása,
• megrendelőlap,
• számla vagy díjbekérő,
• banki átutalás,
• készpénzes átvételi elismervény,
• e-mail, SMS vagy üzenetváltás,
• átutalási közlemény,
• teljesítési ütemterv,
• fénykép és videó,
• felszólító levél,
• elállási vagy felmondási nyilatkozat,
• teljesítésigazolás,
• szakértői vélemény,
• tanúvallomás.

18. Hogyan követelhető vissza az összeg?

1. A szerződés és a minősítés ellenőrzése

Először azt kell tisztázni:

• létrejött-e a szerződés,
• előleg vagy foglaló szerepel-e benne,
• valóban megfelel-e a foglaló törvényi feltételeinek,
• milyen megszüntetési és elszámolási szabályokat kötöttek ki.

2. A szerződésszegés dokumentálása

Írásban rögzíteni kell:

• mi maradt el,
• mikor kellett volna teljesíteni,
• történt-e részleges teljesítés,
• milyen korábbi ígéreteket tett a másik fél.

3. Póthatáridő

Amennyiben szükséges, megfelelő póthatáridőt kell adni.

4. Elállás vagy felmondás

A nyilatkozatban célszerű pontosan megjelölni:

• a szerződést,
• a szerződésszegést,
• a megszüntetés jogcímét,
• az elszámolási igényt,
• a visszakövetelt összeget.

5. Fizetési felszólítás

A felszólítás tartalmazza:

• a követelés jogcímét,
• az összeget,
• a számítás módját,
• a fizetési határidőt,
• a bankszámlaszámot,
• a késedelmi kamat iránti igényt,
• a várható jogi lépést.

6. Fizetési meghagyás vagy per

Lejárt pénzkövetelés fizetési meghagyással is érvényesíthető, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Ha a kötelezett ellentmond, az eljárás perré alakul.

Ha a vita fő kérdése az, hogy:

• előleg vagy foglaló volt-e,
• ki felelős a meghiúsulásért,
• mennyit ért a részleges teljesítés,
• megalapozott volt-e az elállás,

akkor érdemi bizonyításra is szükség van.

19. Fizetési felszólítás mintája

Tárgy: előleg/foglaló visszafizetésére irányuló felszólítás

Hivatkozom a közöttünk [dátum] napján létrejött, [szerződés tárgya] tárgyú szerződésre. A szerződés alapján [összeg] forintot fizettem meg Önnek [előleg/foglaló] jogcímén.

A szerződés szerinti teljesítési határidő [dátum] napján lejárt, azonban Ön a vállalt szolgáltatást nem teljesítette, a teljesítést megtagadta, vagy a póthatáridőn belül sem teljesített.

Erre tekintettel a szerződéstől [jogcím és dátum] napján elálltam, illetve a szerződést felmondtam.

Felszólítom, hogy [összeg] forintot és annak esedékességtől számított késedelmi kamatát e levél kézhezvételétől számított [8/15] napon belül a [bankszámlaszám] számú bankszámlára fizesse meg.

Foglaló esetén álláspontom szerint a szerződés teljesítése az Ön felelősségi körében hiúsult meg, ezért a Ptk. 6:185. § alapján a kapott foglaló kétszeresének visszatérítésére köteles.

Eredménytelen határidő esetén követelésemet fizetési meghagyásos vagy peres eljárásban érvényesítem, és kérem az eljárási költségek megtérítését is.

A mintát minden esetben az adott szerződéshez és tényálláshoz kell igazítani.

20. Gyakori tévedések

„Minden előre kifizetett összeg foglaló”

Nem igaz. Az összeg csak akkor foglaló, ha a foglalórendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.

„Foglaló csak lakásvásárlásnál lehet”

Nem igaz. Vállalkozási és más szerződésnél is kiköthető.

„Ha a szerződés nem teljesül, az előleg automatikusan teljes egészében visszajár”

Nem mindig. Részleges teljesítés, igazolt költség vagy megrendelői felmondás esetén elszámolás szükséges.

„Ha a vállalkozó késik, azonnal jár a foglaló kétszerese”

Nem feltétlenül. A késedelem nem minden esetben jelent végleges meghiúsulást. Vizsgálni kell az elállás feltételeit és a meghiúsulás okát.

„Aki felmondta a szerződést, az felel a meghiúsulásért”

Nem feltétlenül. A megszüntetés mögötti okot és a felek magatartását kell vizsgálni.

„A foglaló kétszerese mellett minden kár korlátlanul követelhető”

Nem. A foglalót a kötbérbe és a kártérítésbe egyaránt be kell számítani, a további kárt pedig bizonyítani kell. Emellett a túlzott mértékű foglaló a kötelezett kérelmére mérsékelhető.

21. Tipikus példák

1. Felújítási szerződés, a vállalkozó nem kezdi el a munkát

A megrendelő 1 000 000 forint előleget fizet. A vállalkozó nem jelenik meg, a póthatáridőre sem kezd el dolgozni, majd elérhetetlenné válik.

Ha a megrendelő jogszerűen megszünteti a szerződést, és nincs igazolt teljesítés, az előleg visszakövetelhető lehet.

Ha az összeg érvényesen kikötött foglaló volt, és a vállalkozó felel a meghiúsulásért, a foglaló kétszerese is követelhető lehet.

2. Egyedi bútor, a megrendelő gondolja meg magát

A vállalkozó már elkészítette a terveket, megrendelte az egyedi méretű anyagokat, majd a megrendelő indok nélkül visszamondja a munkát.

Előleg esetén a vállalkozó igazolt díj- és kárigénye az elszámolásban figyelembe vehető.

Foglaló esetén a megrendelő a foglalót elveszítheti, ha ő felel a meghiúsulásért.

3. Külső ok miatt lehetetlenül a teljesítés

A szerződés teljesítése olyan elháríthatatlan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős.

Az előleggel el kell számolni, a foglaló pedig visszajár.

4. Részben elkészült, használható munka

A vállalkozó a munka felét szabályszerűen elvégzi, majd a jogviszony megszűnik.

A megrendelő nem feltétlenül követelheti vissza a teljes előleget. El kell számolni a használható teljesítés értékével. Foglaló esetén külön vizsgálandó, ki felel a szerződés végleges meghiúsulásáért.

22. Bírói gyakorlat

A foglaló jogkövetkezményei a teljesítés meghiúsulásához kapcsolódnak

A Ptk. 6:185. § (3) bekezdése alapján a foglaló jogkövetkezményei a szerződés teljesítésének meghiúsulásához kapcsolódnak. Ha a teljesítés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

A meghiúsulás tényleges okát és a felek felelősségét kell vizsgálni

A foglaló sorsát nem önmagában az dönti el, hogy melyik fél közölte az elállást vagy a felmondást. A bíróságnak fel kell tárnia, milyen körülmények vezettek a teljesítés végleges elmaradásához, és a meghiúsulásért melyik fél felelős.

A vitás szerződéses tartalmat az összes körülmény alapján kell feltárni

A Kúria Gfv.III.30.275/2025/5. számú határozata szerint a vitás szerződéses tartalom megállapításakor figyelembe kell venni az eset összes körülményét, így a szerződéskötést megelőző tárgyalásokat, a felek nyilatkozatait, ráutaló magatartását, a szerződéssel ténylegesen elérni kívánt célt és a szolgáltatások rendeltetését. Ez az előleg és a foglaló elhatárolásánál is lényeges lehet.

Vállalkozási szerződésnél a határidő tartalmát pontosan kell vizsgálni

A régi Ptk. alapján elbírált, de a szerződéses határidő értelmezése szempontjából ma is tanulságos Pfv.V.21.776/2018/7. számú ügyben a Kúria különbséget tett a fix és a pusztán várható, tájékoztató jellegű határidő között. Ez azért fontos, mert a késedelem és az arra alapított megszüntetés megítélése függ attól, hogy a vállalkozó pontosan milyen határidőt vállalt.

23. Ellenőrzőlista

• Létrejött a szerződés?
• Írásban rögzítették a lényeges feltételeket?
• Az összeg előleg vagy foglaló?
• A foglaló rendeltetése egyértelműen kitűnik a szerződésből?
• Mikor és hogyan fizették meg?
• Mi volt a teljesítési határidő?
• Fix vagy csak várható határidőt kötöttek ki?
• Túlzott mértékű-e a foglaló, indokolt-e mérséklést kérni?
• Történt részleges teljesítés?
• A részleges teljesítés használható?
• Szabtak póthatáridőt?
• Jogszerű volt az elállás vagy felmondás?
• Mi vezetett a szerződés meghiúsulásához?
• Melyik fél felel ezért?
• Van igazolt kár?
• Esedékessé vált a visszafizetés?
• Megvannak a szerződés, bizonylatok és üzenetek?
• Működik és fizetőképes még a másik fél?
• Nem évült el a követelés?

24. Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Különösen akkor, ha:

• nagyobb összegű előleg vagy foglaló érintett,
• vita van arról, hogy az összeg előleg vagy foglaló,
• a foglaló kétszeresét követelik,
• a foglaló mértéke túlzott lehet, és mérséklés jöhet szóba,
• a szerződés csak részben teljesült,
• a vállalkozó jelentős költségekre hivatkozik,
• nem világos, hogy póthatáridő szükséges-e,
• bizonytalan az elállás vagy felmondás jogszerűsége,
• mindkét fél a másikat tartja felelősnek,
• kivitelezési vagy műszaki vita áll fenn,
• szakértő bevonása lehet szükséges,
• a másik fél nem fizet vagy vitatja a követelést,
• fizetési meghagyás vagy per indítása várható,
• a vállalkozás megszűnése vagy fizetésképtelensége fenyeget.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Visszajár az előleg, ha a vállalkozó nem teljesít?

Főszabály szerint visszakövetelhető lehet, ha a szerződés jogszerűen megszűnt, és a vállalkozó nem nyújtott elszámolható teljesítést. Részleges teljesítés vagy igazolt költség esetén elszámolás szükséges.

Mikor jár vissza kétszeresen a foglaló?

Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért a foglalót kapó fél felelős.

Ha a megrendelő gondolja meg magát, elveszíti a foglalót?

Ha a szerződés meghiúsulásáért a megrendelő felel, az általa adott foglalót elveszítheti. Előleg esetén automatikus elvesztés nincs, de a vállalkozó díj- vagy kártalanítási igényt érvényesíthet.

Lehet foglaló egy felújítási szerződésben?

Igen. A foglaló nemcsak adásvételi szerződéshez kapcsolódhat. A kikötésből azonban egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az összeg a szerződés teljesítésének megerősítésére szolgál.

Elég, ha a számlán az szerepel, hogy foglaló?

Nem feltétlenül. A szerződés egészéből kell egyértelműen kitűnnie a foglaló rendeltetésének.

Mérsékelhető a túlzott mértékű foglaló?

Igen, de nem automatikusan. A bíróság a túlzott mértékű foglalót csak a kötelezett kérelmére mérsékelheti. A tíz százalék körüli foglaló a bírói gyakorlatban gyakran elfogadott kiindulópont, de nincs minden szerződésre alkalmazható rögzített mérték; az eset összes körülményét vizsgálni kell.

Mi történik, ha egyik fél sem felelős a meghiúsulásért?

A foglaló visszajár. Az előleggel a feleknek el kell számolniuk.

Azonnal elállhatok, ha a vállalkozó késik?

Nem minden esetben. Sokszor megfelelő póthatáridőt kell adni. Póthatáridő nélkül akkor lehet elállni, ha annak törvényi vagy szerződéses feltételei fennállnak.

Fizetési meghagyással visszakérhető az összeg?

Lejárt és összegszerűen meghatározott pénzkövetelés fizetési meghagyással is érvényesíthető. Ellentmondás esetén az eljárás perré alakul.

Kapcsolódó útmutatók

• Hibás teljesítés vállalkozási szerződésnél
• Mit tartalmazzon egy szerződés?
• Fizetési felszólítás készítése
• Fizetési meghagyásos eljárás
• Kötbér, foglaló és jótállási biztosíték
• Szerződés nélküli követelés bizonyítása
• Késedelmi kamat polgári jogi követelésnél
• Elállás és felmondás közötti különbség
• Elévülés polgári jogi ügyekben

Jogszabályi háttér

A téma fontosabb jogszabályi rendelkezései:

• Ptk. 6:22. § – elévülés
• Ptk. 6:48. § – késedelmi kamat
• Ptk. 6:137-6:152. § – a szerződésszegés általános szabályai
• Ptk. 6:153-6:154. § – kötelezetti késedelem
• Ptk. 6:179-6:182. § – lehetetlenülés
• Ptk. 6:185. § (1)-(5) bek. – foglaló, ideértve a túlzott mértékű foglaló mérséklését
• Ptk. 6:186-6:189. § – kötbér és jogvesztés kikötése
• Ptk. 6:238-6:250. § – vállalkozási szerződés
• Ptk. 6:249. § – a megrendelő elállási és felmondási joga
• Ptk. 6:142-6:143. § – szerződésszegéssel okozott kár megtérítése
• Ptk. 6:155. § – vállalkozások közötti késedelmi kamat

 

Szerző és szakmai felülvizsgálat

Szerző és szakmai felülvizsgálat: Dr. Vizeli Kornél ügyvéd

Publikálás időpontja: 2026.07.15.

Szakmai felülvizsgálat időpontja: 2026.07.15.

 

 

 

A jelen tájékoztató általános jogi információkat tartalmaz, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak. Az előleg és a foglaló visszakövetelésének megítélése mindig a szerződés tartalmától, az összeg rendeltetésétől, a teljesítés állapotától, a szerződés megszüntetésének jogcímétől, a meghiúsulás okától, a felek felelősségétől és a rendelkezésre álló bizonyítékoktól függ.