Ajándék visszakövetelése: mikor kérhető vissza az ajándék?

Rövid válasz

Az ajándék visszakövetelése a magyar polgári jogban kivételes lehetőség. Az ajándékozó nem kérheti vissza az ajándékot pusztán azért, mert később meggondolta magát, megromlott a viszonya a megajándékozottal, vagy már nem tartja igazságosnak az ajándékozást.

A Polgári Törvénykönyv alapján az ajándék visszakövetelése főként három esetben merülhet fel:

ha a meglévő ajándékra az ajándékozónak a létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti,
ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója súlyos jogsértést követ el az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására, illetve
ha az ajándékozás alapjául szolgáló, mindkét fél által ismert feltevés később végleg meghiúsul.

A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. A szabályokat elsősorban a Ptk. 6:237. § tartalmazza.

Lényeg röviden

Az ajándék főszabály szerint végleges vagyoni juttatás. A visszakövetelés joga kivételes lehet.

Ajándék visszakövetelése különösen akkor merülhet fel, ha:

az ajándékozónak a meglévő ajándékra a létfenntartása érdekében szüksége van,
a megajándékozott súlyos jogsértést követ el,
az ajándékozás alapjául szolgáló lényeges és ismert feltevés végleg meghiúsul.

A visszakövetelésnek további feltételei is vannak:

nem szokásos mértékű ajándékról van szó,
az ajándék vagy a helyébe lépett érték még megvan,
az ajándékozó nem késlekedett indokolatlanul a visszaköveteléssel.

A bírói gyakorlat szigorúan vizsgálja, hogy az ajándékozás valóban valamely lényeges feltevésen alapult-e. A PK 76. számú állásfoglalás szerint az ajándékozót terheli annak bizonyítása, hogy olyan lényeges körülményre vonatkozó feltevés indította az ajándékozásra, amely nélkül az ajándékozásra kétséget kizáróan nem került volna sor.

1. Mi az ajándékozási szerződés?

Jogszabályi alap: Ptk. 6:235. §

Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó saját vagyona rovására, ingyenesen juttat vagyoni előnyt a megajándékozottnak. Az ajándék lehet ingó dolog, pénz, ingatlan, ingatlan tulajdoni hányada, vagy akár vagyoni értékű jog is.

A gyakorlatban ajándékozás lehet például:

pénz átadása,
gépjármű ajándékozása,
ingatlan vagy tulajdoni hányad ajándékozása,
nagy értékű ékszer átadása,
lakásfelújításra vagy lakásvásárlásra a tulajdonos vagy a vevő helyett kifizetett összeg,
párkapcsolatban, családi kapcsolatban vagy élettársi kapcsolatban adott vagyoni juttatás.

Fontos, hogy egy vagyoni juttatás minősítése nem mindig egyértelmű. Lehet ajándék, kölcsön, tartozásátvállalás, közös kiadáshoz való hozzájárulás vagy más jogcímen adott összeg. Ha vita van, először azt kell tisztázni, hogy egyáltalán ajándékozás történt-e.

A Kúria Pfv.20.254/2022/15. számú döntése is rámutat arra, hogy az ajándék visszakövetelésének vizsgálata előtt magát az ajándékozás tényét kell bizonyítani. Ha az ajándékozás ténye nem állapítható meg, a visszakövetelési feltételek érdemi vizsgálata nem vezethet eredményre.

2. Mikor követelhető vissza az ajándék?

2.1. Létfenntartási okból

Jogszabályi alap: Ptk. 6:237. § (1) bekezdés

A meglévő ajándék visszakövetelhető, ha az ajándékozónak a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt a létfenntartása érdekében szüksége van rá, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.

Ez a jogcím szűk körben alkalmazható. Nem elég az, hogy az ajándékozó később rosszabb anyagi helyzetbe került. A létfenntartás veszélyeztetettségét kell vizsgálni.

Például felmerülhet:

idős vagy beteg ajándékozónál,
jelentős vagyon elajándékozása után,
ha az ajándékozó alapvető megélhetése kerül veszélybe,
ha a visszaadás a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.

Fontos korlát, hogy ez a szabály csak a meglévő ajándékra vonatkozik, az ajándék helyébe lépett értékre nem.

2.2. Súlyos jogsértés esetén

Jogszabályi alap: Ptk. 6:237. § (2) bekezdés

Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el.

Ez nem azonos azzal, hogy a felek összevesztek, megsértődtek, vagy megromlott közöttük a kapcsolat. A törvény súlyos jogsértést kíván meg.

A bírósági gyakorlat alapján több körülményt kell vizsgálni:

történt-e jogsértő magatartás,
az eléri-e a súlyos jogsértés szintjét,
kinek a rovására történt,
bizonyítható-e,
megvan-e még az ajándék vagy a helyébe lépett érték,
történt-e megbocsátás,
az ajándékozó nem késlekedett-e indokolatlanul.

A BH 2015.10.278. számú döntés lényege szerint súlyos jogsértés esetén is az általános elévülési időn belül kell érvényesíteni a kötelmi igényt, és az indokolatlan késlekedés még súlyos jogsértés megállapítása esetén is megfoszthatja az ajándékozót a visszakövetelés jogától.

2.3. Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása esetén

Jogszabályi alap: Ptk. 6:237. § (3) bekezdés

Az ajándékozó akkor is visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, később véglegesen meghiúsult, és e feltevés nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Ez az egyik legfontosabb és leggyakrabban vitatott visszakövetelési ok.

A PK 76. számú állásfoglalás szerint két feltételnek kell együtt fennállnia: egyrészt az ajándékozás alapjául szolgáló feltevésnek véglegesen meg kell hiúsulnia, másrészt e feltevés nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. A bíróságnak az ajándékozás összes körülményét vizsgálnia kell, így például a felek kapcsolatát, az ajándék értékét és azt, hogy az ajándékozást valóban a hivatkozott feltevés indokolta-e.

A bírói gyakorlat szerint az ajándékozó puszta reményei vagy elképzelései nem azonosak a jogszabály szerinti feltevéssel. Az ÍH 2024.15. számú döntés a BH 2009.355. számú határozatra utalva rögzíti: a feltevést az ajándékozónak az ajándékozáskor kifejezetten, vagy legalább a megajándékozott számára kétséget kizáróan felismerhető módon ki kell nyilvánítania.

A BH 2009.12.355. számú döntés szintén azt hangsúlyozza, hogy az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés kinyilvánításának hiányában az ajándék visszakövetelésére téves feltevés címén nem kerülhet sor.

2.4. Visszakövetelhető-e az ajándék a megajándékozott örökösétől?

A PK 76. III. pontja szerint az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt az ajándék a megajándékozott örökösétől is csak kivételesen követelhető vissza. Ehhez nem elég önmagában az, hogy a megajándékozott meghalt.

A visszakövetelés akkor merülhet fel, ha a jog gyakorlása a feltevés jellegére, az ajándékozás körülményeire és az ajándékozó életviszonyainak alakulására tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt.

A Kúria példaként említi azt az esetet, amikor idős személy nagy értékű ajándékot ad fiatalabb hozzátartozójának abban a felismerhető feltevésben, hogy a megajándékozott szükség esetén gondoskodni fog róla, támogatja őt elesett állapotában. Ha a megajándékozott az ajándékozó előtt meghal, ez a feltevés meghiúsulhat, és kivételesen felmerülhet az ajándék visszakövetelése a megajándékozott örökösétől.

Ez a szabály családon belüli, nagy értékű ajándékozásoknál lehet különösen fontos, például ingatlan, tulajdoni hányad vagy jelentős vagyoni érték ajándékozása esetén.

2.5. Az ajándékozó örököse visszakövetelheti-e az ajándékot?

A PK 76. IV. pontja szerint az ajándék visszakövetelése főszabály szerint az ajándékozó személyes joga, ezért az ajándékozó örökösét általában nem illeti meg az a jog, hogy saját nevében visszakövetelje az ajándékot vagy az ajándék helyébe lépett értéket.

Ha azonban az ajándékozó az ajándék visszakövetelése iránt már pert indított, az örököse a perbeli jogutódlás szabályai szerint folytathatja a pert.

Kivételesen az ajándékozó örököse saját nevében is visszakövetelheti az ajándékot, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés az ő javára, vagy az ő javára is szólt, és a jog gyakorlása a feltevés jellegére és az ajándékozás körülményeire tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt.

Ez például akkor merülhet fel, ha az ajándékozás mögötti feltevés nem kizárólag az ajándékozó személyes élethelyzetéhez, hanem az örökös érdekéhez is kapcsolódott.

2.6. A házastársi vagy élettársi viszony változtat-e a szabályokon?

Házastársi vagy élettársi kapcsolatban adott vagyoni juttatás esetén az ajándék-visszakövetelés szabályai önmagukban nem változnak, de először mindig azt kell tisztázni, hogy valóban ajándékozás történt-e, vagy házastársi, illetve élettársi vagyonjogi elszámolási kérdésről van szó. A kapcsolat megszűnése önmagában nem teszi visszakövetelhetővé az ajándékot, de a közös jövőre, házasságra, tartós együttélésre vagy közös lakhatásra vonatkozó, mindkét fél számára ismert feltevés meghiúsulása nagyobb értékű ajándéknál releváns lehet.

Házastársaknál külön kérdés, ha a juttatás a közös vagyonból történt. Ha az egyik házastárs a közös vagyonból vásárol valamit a másiknak, a dolog főszabály szerint maga is a közös vagyon része marad. Ilyenkor ajándékozás nem valósul meg, és az igény a házastársi vagyonmegosztás keretében rendezhető. Ajándékról akkor lehet szó, ha bizonyítható, hogy a felek akarata arra irányult, hogy a dolog a másik házastárs különvagyonába kerüljön. Ebben az esetben is csak a juttató házastárs tulajdoni hányada minősül ajándéknak, és a visszakövetelés legfeljebb erre a hányadra terjedhet ki.

Élettársak között nincs vagyonközösség, az élettársak önálló vagyonszerzők. Ha a juttatás valójában az együttélés alatti közös szerzésben való közreműködés ellentételezése vagy az élettársi vagyoni viszonyok rendezése volt, akkor nem ajándékozás történt, és az ajándék visszakövetelésének szabályai nem alkalmazhatók. Ami ezen felül valódi, ellenszolgáltatás nélküli többletjuttatás volt, az ajándéknak minősülhet, és a törvényi feltételek mellett visszakövetelhető.

3. Mikor nem követelhető vissza az ajándék?

3.1. Szokásos mértékű ajándék esetén

Jogszabályi alap: Ptk. 6:237. § (5) bekezdés

A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. Ez az egyik legfontosabb korlát.

Szokásos mértékű ajándék lehet például:

születésnapi ajándék,
karácsonyi ajándék,
névnapi ajándék,
kisebb értékű ékszer,
telefon, ha a felek vagyoni helyzetéhez képest nem rendkívüli,
vacsora,
utazás,
hétköznapi figyelmesség.

Nem pusztán az összeg számít. Vizsgálni kell az ajándékozás alkalmát, a felek vagyoni helyzetét, a kapcsolat jellegét és azt is, hogy az adott ajándék a felek életviszonyaihoz képest szokásosnak tekinthető-e.

3.2. Ha nincs bizonyítva, hogy ajándék volt

Ha az egyik fél azt állítja, hogy ajándékot adott, először magát az ajándékozást kell bizonyítania. Ez különösen pénzátadásnál fontos. Bizonyíték lehet:

szerződés,
utalási közlemény,
üzenetváltás,
e-mail,
tanú,
a felek későbbi magatartása,
az átadás körülményei,
a juttatás célja.

A Kúria Pfv.20.254/2022/15. számú döntése alapján ha az ajándékozás ténye nem állapítható meg, nem lehet eredményesen a Ptk. 6:237. § szerinti ajándék-visszakövetelési szabályokra hivatkozni.

Ha nem ajándék volt, hanem kölcsön, akkor nem az ajándék visszakövetelésének szabályait kell alkalmazni, hanem a kölcsön visszafizetésére vonatkozó szabályokat.

3.3. Ha az ajándékozó megbocsátott, indokolatlanul késlekedett, vagy az ajándék már nincs meg

Jogszabályi alap: Ptk. 6:237. § (4) bekezdés

A Ptk. 6:237. § (4) bekezdése alapján nincs helye visszakövetelésnek, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. Megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít az is, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza.

Ugyanezen bekezdés alapján visszakövetelésnek akkor sincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetésének időpontjában már nincs meg.

A PK 76. számú állásfoglalás szerint az ajándék visszakövetelésének joga az általános elévülési időn belül is elenyészhet, ha az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja ezt a jogát.

A BH 2015.10.278. számú döntés ugyanezt a szempontot súlyos jogsértés esetén is kiemeli.

3.4. Ha a feltevés meghiúsulását maga az ajándékozó okozta

A PK 76. számú állásfoglalás szerint nem követelhető vissza az ajándék vagy a helyébe lépett érték, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta.

Ez például párkapcsolati, családi vagy élettársi helyzetekben lehet fontos: nem lehet pusztán arra hivatkozni, hogy a közös terv meghiúsult, ha annak meghiúsulását éppen az ajándékozó felróható magatartása idézte elő.

4. Bírósági gyakorlat röviden

A PK 76. számú állásfoglalás az 1/2014. PJE határozat értelmében az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó, ezért a benne foglalt szempontok a hatályos jog alapján indult ügyekben is alkalmazandók.

4.1. A feltevésnek lényegesnek és bizonyíthatónak kell lennie

A PK 76. számú állásfoglalás szerint az ajándékozás alapjául szolgáló feltevésre hivatkozásnál az ajándékozót terheli a bizonyítás. A bíróságnak az ajándékozás összes körülményét vizsgálnia kell, és csak akkor rendelhető el visszaadás vagy értékfizetés, ha megállapítható, hogy a lényeges feltevés nélkül az ajándékozásra kétséget kizáróan nem került volna sor.

4.2. A puszta remény nem elég

Az ÍH 2024.15. számú döntés szerint az ajándékozó esetleges elképzelései vagy reményei nem azonosíthatók a Ptk. szerinti feltevéssel. A feltevést kifejezetten, vagy legalább a megajándékozott által kétséget kizáróan felismerhető módon kell kinyilvánítani az ajándékozáskor.

A BH 2009.12.355. számú döntés ugyanezt az elvet korábbi Ptk. szerinti ügyben fogalmazta meg: a feltevés kinyilvánításának hiányában téves feltevés címén nincs helye ajándék-visszakövetelésnek.

4.3. Először az ajándékozást kell bizonyítani

A Kúria Pfv.20.254/2022/15. számú döntése alapján a visszakövetelési szabályok vizsgálata előtt bizonyítani kell, hogy ajándékozás történt. Ha az ajándékozás ténye nem állapítható meg, a Ptk. 6:237. § szerinti visszakövetelési feltételek vizsgálata nem vezethet eredményre.

4.4. Késlekedés esetén elenyészhet a visszakövetelés joga

A BH 2015.10.278. számú döntés szerint a visszaköveteléssel való indokolatlan késlekedés még súlyos jogsértés esetén is megfoszthatja az ajándékozót az ajándék visszakövetelésének jogától.

4.5. Tartós együttélésre alapított feltevés

Az ÍH 2008.107. számú döntés alapján a feltevés végleges meghiúsulása ajándék-visszakövetelési igényt alapozhat meg, ha például jelentős értékű ingatlanvásárlás során az ajándékként biztosított haszonélvezeti jog az ajándékozó és a megajándékozott tartós együttélésének feltételezésén alapult, és ez a feltevés végleg meghiúsult.

4.6. Megajándékozott örökösével szembeni visszakövetelés

A PK 76. III. pontja alapján a megajándékozott örökösével szemben az ajándék vagy annak helyébe lépett érték visszakövetelése csak kivételesen merülhet fel. A bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a feltevés jellege, az ajándékozás körülményei és az ajándékozó életviszonyainak alakulása alapján a jog gyakorlása a társadalmi felfogás szerint indokolt-e.

4.7. Ajándékozó örököse általi visszakövetelés

A PK 76. IV. pontja szerint az ajándékozó örökösét általában nem illeti meg az ajándék visszakövetelésének joga, mert ez az ajándékozó személyes joga. Ha azonban az ajándékozó már pert indított, az örököse a pert jogutódként folytathatja. Kivételesen saját nevében is felléphet, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés az ő javára, vagy az ő javára is szólt, és a jog gyakorlása a körülmények alapján társadalmilag indokoltnak mutatkozik.

5. Ajándék visszakövetelése szakítás után

A szakítás utáni ajándék-visszakövetelés az egyik leggyakoribb és legérzékenyebb élethelyzet, de jogilag ugyanazokat az általános szabályokat kell alkalmazni.

A szakítás önmagában nem jelenti azt, hogy a kapcsolat alatt adott ajándékok automatikusan visszajárnak.

Nem elég például az, hogy:

"már nem vagyunk együtt",
"megbántam",
"nem így képzeltem",
"azt hittem, örökké tart",
"nem érdemli meg".

A visszaköveteléshez valamely Ptk. szerinti okot kell igazolni.

Szakítás után különösen ezek a kérdések merülhetnek fel:

nagy értékű ajándék közös jövő, házasság, gyermekvállalás vagy közös lakhatás feltevésével,
közös otthon kialakítására adott jelentős pénzösszeg,
eljegyzési gyűrű vagy más, házasságkötéshez kapcsolódó ajándék,
ingatlanrész vagy autó ajándékozása tartós közös élet reményében,
vita arról, hogy pénzátadás ajándék vagy kölcsön volt-e.

A párkapcsolati szakításnál különösen fontos a bírósági gyakorlatban megjelenő korlát: az ajándékozó puszta reménye nem elég. Az ÍH 2024.15. számú döntés alapján a feltevésnek konkrétnak, lényegesnek és a megajándékozott számára is ismertnek kell lennie.

Az ÍH 2008.107. számú döntés a tartós együttélés feltételezésére alapított ajándékozási helyzetek megítéléséhez ad hasznos szempontot.

6. Eljegyzési gyűrű és szakítás

Az eljegyzési gyűrű tipikus átmeneti eset. Nem lehet automatikusan azt mondani, hogy mindig visszajár, de azt sem, hogy soha nem követelhető vissza.

Vizsgálni kell:

milyen értékű volt a gyűrű,
a házasságkötés feltevésére tekintettel adták-e,
a feltevés mindkét fél számára ismert volt-e,
a házasságkötés végleg meghiúsult-e,
kinek a magatartása okozta a meghiúsulást,
szokásos mértékű ajándéknak minősül-e,
történt-e megbocsátás vagy indokolatlan késlekedés.

7. Pénzátadás: ajándék vagy kölcsön?

Pénz átadásánál az első kérdés gyakran nem az ajándék visszakövetelése, hanem az, hogy ajándék volt-e egyáltalán.

Ha az átadó fél szerint kölcsön volt, neki kell bizonyítania a kölcsön jellegét. Ha ajándék volt, akkor az ajándék visszakövetelésének kivételes szabályai jöhetnek szóba.

Érdemes vizsgálni:

volt-e írásos szerződés,
mit írtak az utalási közleménybe,
volt-e visszafizetési határidő,
kértek-e részletfizetést,
hogyan kommunikáltak róla üzenetben,
mire adták a pénzt,
volt-e konkrét közös feltevés,
az átadás után hogyan viselkedtek a felek.

8. Tipikus példák

Születésnapi telefon

Ha valaki születésnapra telefont ad, majd szakítás után visszakéri, az általában szokásos mértékű ajándékként merülhet fel. A szakítás önmagában nem elég a visszaköveteléshez.

Több millió forint közös lakásra

Ha valaki jelentős pénzösszeget ad a másiknak közös otthon kialakítására, és a közös otthon terve végleg meghiúsul, szóba jöhet a feltevés meghiúsulására alapított visszakövetelés.

Autó ajándékba

Autó esetén már reálisabban merülhet fel a nem szokásos mértékű ajándék kérdése, de önmagában a szakítás akkor sem elég. A Ptk. szerinti visszakövetelési okot kell bizonyítani.

Eljegyzési gyűrű

A házasságkötés meghiúsulása miatt felmerülhet visszakövetelés, de nincs automatikus szabály. Az érték, a körülmények, a felek feltevései és a bizonyítékok döntenek.

Szülő gyermeknek ajándékozott ingatlant

Ha idős szülő nagy értékű ingatlant ajándékoz gyermekének abban a felismerhető feltevésben, hogy a gyermek róla később gondoskodni fog, majd ez a feltevés végleg meghiúsul, az ajándék visszakövetelése felmerülhet.

A PK 76. számú állásfoglalás kifejezetten említi az olyan helyzetet, amikor idős személy nagy értékű ajándékot ad abban a felismerhető feltevésben, hogy a megajándékozott szükség esetén gondoskodni fog róla.

9. Ellenőrzőlista: lehet-e esély az ajándék visszakövetelésére?

Bizonyítható, hogy ajándékozás történt?
Pontosan mi volt az ajándék?
Megvan még az ajándék?
Ha nincs meg, van helyébe lépett érték?
Szokásos mértékű ajándékról van szó?
Mi volt az ajándékozás célja?
Volt konkrét, közös, ismert feltevés?
Ez a feltevés végleg meghiúsult?
E feltevés nélkül tényleg nem került volna sor az ajándékozásra?
Történt súlyos jogsértés?
Bizonyítható a jogsértés?
Történt megbocsátás?
Késlekedett-e az ajándékozó a visszaköveteléssel?
Lehet, hogy valójában kölcsönről volt szó?
Van írásos bizonyíték, üzenet, utalási közlemény vagy tanú?

10. Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Ajándék visszakövetelése miatt különösen akkor érdemes ügyvédhez fordulni, ha:

nagyobb értékű ajándékról van szó,
ingatlan, gépjármű vagy jelentős pénzösszeg érintett,
párkapcsolati, élettársi vagy családon belüli vagyonvita áll fenn,
nem egyértelmű, hogy ajándékról, kölcsönről vagy más jogcímen adott vagyoni juttatásról van-e szó,
az ajándékozás közös jövő, házasság, közös lakhatás, gondoskodás vagy más lényeges feltevés alapján történt,
a megajándékozott súlyos jogsértést követett el,
az ajándék már nincs meg, de felmerül, hogy az ajándék helyébe lépett érték követelhető,
a másik fél vitatja a visszakövetelést,
peres eljárás lehetősége merül fel,
bizonytalan, hogy az igény nem évült-e el, illetve nem enyészett-e el késlekedés vagy megbocsátás miatt.

Az ügyvéd szerepe ilyen esetben az, hogy áttekintse az ajándékozás körülményeit, a rendelkezésre álló bizonyítékokat, az ajándék értékét, a visszakövetelés lehetséges jogcímét, valamint azt, hogy reális-e peren kívüli vagy bírósági úton érvényesíteni az igényt.

GYIK: Gyakran ismételt kérdések

Visszakövetelhető-e az ajándék általában?

Csak kivételes esetekben. A Ptk. meghatározza azokat az eseteket, amikor az ajándék vagy annak helyébe lépett érték visszakövetelhető.

Visszakérheti az ex az ajándékokat szakítás után?

Nem automatikusan. A szakítás önmagában nem elég. A Ptk. szerinti valamely visszakövetelési okot kell bizonyítani.

Vissza kell adni a szokásos ajándékot?

Főszabály szerint nem. A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.

Mi számít szokásos mértékű ajándéknak?

Az adott kapcsolat, alkalom, felek vagyoni helyzete és társadalmi szokások alapján kell megítélni. Nem csak az összeg számít.

Elég az, hogy az ajándékozó azt hitte, a kapcsolat tartós lesz?

Általában nem. A bírói gyakorlat szerint a puszta remény vagy elképzelés nem elég, a feltevésnek konkrétnak, lényegesnek és a megajándékozott számára is ismertnek kell lennie.

Visszakövetelhető az eljegyzési gyűrű?

Lehetséges, de nem automatikus. Vizsgálni kell, hogy a gyűrűt a házasságkötés feltevésére tekintettel adták-e, ez a feltevés végleg meghiúsult-e, illetve mik az ajándékozás konkrét körülményei.

Mi van, ha pénzt adtam, és most visszakérném?

Először azt kell tisztázni, hogy ajándék volt-e vagy kölcsön. Ha kölcsön volt, a kölcsön bizonyítása a fő kérdés. Ha ajándék volt, az ajándék visszakövetelésének kivételes szabályait kell vizsgálni.

Mennyi időn belül lehet visszakövetelni az ajándékot?

Az ajándék visszakövetelésére irányuló igényre főszabály szerint az általános elévülési szabályok irányadók, de a bírói gyakorlat szerint a megfelelő ok nélküli hosszabb késlekedés már az elévülési időn belül is a visszakövetelési jog elvesztéséhez vezethet.

Kapcsolódó útmutatók

Élettársi vagyonjogi viták
Elévülés: Mikor évül el egy polgári jogi tartozás, követelés?
Kölcsönszerződés magánszemélyek között
Pénzkövetelés érvényesítése polgári jogi úton
Ajándékozási szerződés ingatlan esetén
Bizonyítás polgári perben
Fizetési felszólítás készítése
Egyezség polgári jogi vitában
Mit tartalmazzon egy szerződés? A szerződések jellemző tartalmi elemei

Jogszabályi háttér

A téma fő jogszabályi háttere:

Bírói gyakorlat

PK 76. számú állásfoglalás: A feltevés végleges meghiúsulására alapított visszakövetelésnél az ajándékozót terheli annak bizonyítása, hogy lényeges feltevés nélkül az ajándékozásra kétséget kizáróan nem került volna sor. A visszakövetelési jog az általános elévülési időn belül is elenyészhet, ha az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja. A PK 76. külön szabályokat rögzít arra az esetre is, ha a megajándékozott vagy az ajándékozó meghal: a megajándékozott örökösével szembeni, illetve az ajándékozó örököse általi visszakövetelés csak kivételesen, a feltevés jellegére, az ajándékozás körülményeire és a társadalmi felfogásra tekintettel merülhet fel. Az állásfoglalás az 1/2014. PJE határozat értelmében az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó.
BH 2009.12.355: Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés kinyilvánításának hiányában téves feltevés címén nem kerülhet sor az ajándék visszakövetelésére.
ÍH 2024.15: Az ajándékozó puszta elképzelései vagy reményei nem azonosíthatók a jogszabályban megkívánt feltevéssel.
BH 2015.10.278: Súlyos jogsértés esetén is jelentősége van az elévülésnek és az indokolatlan késlekedésnek.
Kúria Pfv.20.254/2022/15: Az ajándék visszakövetelése előtt bizonyítani kell, hogy egyáltalán ajándékozás történt.
ÍH 2008.107: Tartós együttélés feltételezésén alapuló ajándékozási helyzetben a feltevés végleges meghiúsulása megalapozhatja a visszakövetelési igényt.
PK 76. III. pont: A megajándékozott örökösével szembeni visszakövetelés csak kivételesen, a feltevés jellegére, az ajándékozás körülményeire és az ajándékozó életviszonyainak alakulására tekintettel merülhet fel.
PK 76. IV. pont: Az ajándékozó örököse főszabály szerint nem követelheti vissza az ajándékot, kivéve ha az ajándékozó által már megindított pert jogutódként folytatja, vagy a feltevés kivételesen az örökös javára is szólt.

Szerző és szakmai felülvizsgálat

Szerző és szakmai felülvizsgálat: Dr. Vizeli Kornél ügyvéd

Publikálás időpontja: 2026.07.03.

Szakmai felülvizsgálat időpontja: 2026.07.03.

A jelen tájékoztató általános jogi információkat tartalmaz, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak. Az ajándék visszakövetelésével kapcsolatos ügyek megítélése mindig az adott ügy konkrét körülményeitől, az ajándék értékétől, az ajándékozás céljától, a felek nyilatkozataitól, a bizonyítékoktól, az esetleges késlekedéstől, megbocsátástól és az alkalmazandó jogszabályoktól függ. Konkrét ügyben célszerű ügyvédhez fordulni.