Elévülés - Mikor évül el egy polgári jogi tartozás, követelés?

Vissza a jogi tudásközpontba

Rövid válasz

A polgári jogi követelések főszabály szerint 5 év alatt évülnek el. Az elévülési idő általában akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik, vagyis amikor az adósnak fizetnie kellett volna. Az elévülés nem szünteti meg automatikusan a tartozást, de az elévült követelést bírósági úton főszabály szerint már nem lehet sikeresen kikényszeríteni, ha az adós az elévülésre hivatkozik.

Az 5 év azonban csak főszabály. A Ptk. több speciális elévülési szabályt is tartalmaz: például kellékszavatossági igényeknél 1, 2 vagy ingatlannál 5 év, fuvarozási és szállítmányozási igényeknél 1 év, veszélyes üzemi károknál és vadkároknál 3 év lehet az irányadó. Vannak olyan igények is, amelyek nem évülnek el, például a tulajdoni igény vagy az öröklési igény.

Lényeg röviden

A legtöbb polgári jogi pénzkövetelés elévülési ideje 5 év. Ezt a Ptk. 6:22. § (1) bekezdése mondja ki.

Az elévülés kezdete főszabály szerint az esedékesség napja. Ezt a Ptk. 6:22. § (2) bekezdése rögzíti.

Az elévülés nem törli automatikusan a tartozást. A Ptk. 6:23. § (2) bekezdése alapján az elévülés a kötelezett teljesítési kötelezettségét nem érinti, és az elévült követelés alapján önként teljesített szolgáltatást pusztán az elévülés miatt nem lehet visszakövetelni.

Az elévülést a bíróság vagy hatóság főszabály szerint nem veszi figyelembe hivatalból. Erre az adósnak kell hivatkoznia. Ezt a Ptk. 6:23. § (4) bekezdése tartalmazza.

A fizetési felszólítás önmagában általában nem szakítja meg az elévülést. A megszakítási okokat a Ptk. 6:25. § sorolja fel.

Az elévülést megszakíthatja például a tartozás kötelezett általi elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása, az egyezség, meghatározott feltételek mellett a bírósági eljárás, a végrehajtás vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Az 5 éves elévülési idő nem minden ügyre igaz. A Ptk. több speciális szabályt tartalmaz, és más törvények is előírhatnak eltérő elévülési vagy jogvesztő határidőt.

Mit jelent az elévülés?

Az elévülés azt jelenti, hogy egy követelés bizonyos idő elteltével bírósági úton főszabály szerint már nem érvényesíthető sikeresen, ha a kötelezett az elévülésre hivatkozik.

Fontos: az elévülés nem ugyanaz, mint a tartozás megszűnése.

Egy elévült követelés esetén a jogosult továbbra is állíthatja, hogy az adós tartozik. Küldhet felszólítást, megpróbálhat egyezséget kötni, és az adós akár önként fizethet is. A lényegi különbség az, hogy ha az ügy bíróság elé kerül, és az adós megfelelően hivatkozik az elévülésre, akkor az elévült követelést főszabály szerint nem lehet bírósági úton kikényszeríteni.

A Ptk. 6:23. § (1) bekezdése szerint az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni, ha a törvény eltérően nem rendelkezik.

Mi a különbség az elévülés és a jogvesztő határidő között?

A Ptk. 6:21. § alapján jogvesztés csak akkor következik be, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.

Ez a gyakorlatban nagyon fontos különbség.

Elévülés esetén a követelés nem szűnik meg automatikusan, de bírósági úton nem lesz sikeresen érvényesíthető, ha az adós az elévülésre hivatkozik.

Jogvesztő határidő esetén a határidő elmulasztása magát a jogot szüntetheti meg, ha a jogszabály ezt kifejezetten kimondja.

Ezért minden ügyben először azt kell tisztázni, hogy az adott határidő:

• elévülési határidő
• jogvesztő határidő

Nem elég tehát azt megkérdezni, hogy „eltelt-e 5 év”. A helyes kérdés az, hogy az adott követelésre pontosan milyen jogszabályi vagy szerződéses határidő vonatkozik.

Mennyi az általános elévülési idő?

A Ptk. 6:22. § (1) bekezdése szerint, ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a követelések 5 év alatt évülnek el.

Ez az általános szabály vonatkozhat például:

• magánszemélyek közötti kölcsöntartozásra
• vállalkozási díjra
• megbízási díjra
• vételár-követelésre
• bérleti díjra
• szerződésszegésből eredő pénzkövetelésre
• általános kártérítési követelésre, ha nincs különös szabály
• egyéb polgári jogi pénzkövetelésekre

Az 5 év azonban csak főszabály. A Ptk. maga mondja ki, hogy ez akkor érvényes, ha a törvény eltérően nem rendelkezik. Ezért minden követelésnél vizsgálni kell, hogy van-e speciális szabály.

Mikortól kell számítani az elévülést?

A Ptk. 6:22. § (2) bekezdése szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

Ez általában azt jelenti, hogy az elévülés kezdő időpontja nem a szerződés aláírásának napja, hanem az a nap, amikor az adósnak teljesítenie kellett volna.

Ha a tartozást részletekben kell fizetni, az egyes részletek elévülése eltérően alakulhat. Ilyenkor minden részletnél külön kell vizsgálni, hogy az adott részlet mikor vált esedékessé.

Mit jelent az esedékesség?

A követelés akkor esedékes, amikor a jogosult már követelheti a teljesítést, az adósnak pedig fizetnie kellene.

Az esedékesség alapulhat például:

• szerződésben rögzített fizetési határidőn
• számlán szereplő fizetési határidőn
• teljesítésigazoláson
• átadás-átvételi jegyzőkönyvön
• jogszabályon
• bírósági vagy hatósági határozaton
• felek közötti megállapodáson

Az elévülés vizsgálatánál ezért az egyik legfontosabb kérdés mindig az, hogy pontosan mikor vált esedékessé a követelés.

Megszűnik-e a tartozás az elévüléssel?

A Ptk. 6:23. § (2) bekezdése szerint az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti. Ugyanez a szabály azt is kimondja, hogy az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki önként kifizet egy elévült tartozást, később általában nem követelheti vissza a pénzt pusztán arra hivatkozva, hogy a követelés már elévült volt.

A bíróság hivatalból figyelembe veszi az elévülést?

Főszabály szerint nem.

A Ptk. 6:23. § (4) bekezdése szerint az elévülést bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adósnak kell hivatkoznia az elévülésre. Nem elég annyit mondani, hogy „régi a tartozás”. Célszerű konkrétan előadni, hogy a követelés elévült, és meg kell jelölni az elévülés számításának alapját is.

Meg lehet változtatni az elévülési időt szerződéssel?

Igen, de csak korlátozottan.

A Ptk. 6:22. § (3) bekezdése szerint az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.

A Ptk. 6:22. § (4) bekezdése szerint az elévülést kizáró megállapodás semmis.

Ez azt jelenti, hogy a felek bizonyos esetekben eltérhetnek az általános elévülési időtől, de nem állapodhatnak meg érvényesen abban, hogy egy egyébként elévülés alá tartozó követelés soha ne évülhessen el.

Mi szakítja meg az elévülést?

A Ptk. 6:25. § (1) bekezdése alapján az elévülést megszakítja:

• a tartozás kötelezett részéről történő elismerése
• a kötelem megegyezéssel történő módosítása
• az egyezség
• a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott
• a követelés végrehajtási úton történő érvényesítése, ha ezt bírósági eljárásnak nem kell megelőznie, és a végrehajtás elrendelésére sor került
• a követelés csődeljárásban történő bejelentése

A Ptk. 6:25. § (2) bekezdése szerint az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.

Megszakítja-e az elévülést a fizetési felszólítás?

Önmagában nem.

Ez az egyik leggyakoribb tévhit. Sok jogosult abból indul ki, hogy ha időnként küld egy felszólító levelet, azzal automatikusan újraindítja az elévülési időt. A Ptk. jelenlegi szabályai alapján ez téves megközelítés.

A fizetési felszólítás ettől még hasznos lehet, mert:

• bizonyíthatja, hogy a jogosult megpróbálta rendezni az ügyet
• fizetésre ösztönözheti az adóst
• előkészítheti a fizetési meghagyásos vagy peres eljárást
• egyezségi tárgyalást indíthat el

De önmagában nem szabad arra építeni, hogy egy felszólító levél megszakítja az elévülést.

Mikor lehet tartozáselismerésről beszélni?

A Ptk. 6:26. § a tartozáselismerésről rendelkezik. Ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg, de a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy a tartozás az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult.

Tartozáselismerés lehet például, ha az adós írásban kijelenti, hogy:

• elismeri a tartozás fennállását
• részletfizetést kér
• fizetési haladékot kér
• a tartozás egy részét megfizeti, és a fennmaradó összeget nem vitatja
• olyan egyezségi ajánlatot tesz, amelyből a tartozás elismerése következik

Nem minden kommunikáció minősül tartozáselismerésnek. Ha az adós például kifejezetten vitatja a tartozást, de peren kívüli egyezségként mégis ajánl egy kisebb összeget, annak jogi megítélése már körültekintő vizsgálatot igényel.

Mit jelent az elévülés nyugvása?

A Ptk. 6:24. § (1) bekezdése szerint, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.

A nyugvás nem ugyanaz, mint a megszakadás.

Megszakadás esetén az elévülési idő főszabály szerint újrakezdődik.

Nyugvás esetén az elévülés számítása azért alakul speciálisan, mert a jogosult menthető okból nem tudta érvényesíteni a követelését.

A Ptk. 6:24. § (2) bekezdése alapján, ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra. Egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén ez a határidő három hónap.

Nyugvásra csak kivételesen lehet hivatkozni. Önmagában az, hogy a jogosult nem foglalkozott a követeléssel, nem ismerte pontosan a jogi szabályokat, vagy nem akart költséget vállalni, általában nem elég.

Speciális Ptk.-s elévülési szabályok

Az általános 5 éves elévülési idő mellett a Ptk. több speciális szabályt is tartalmaz. Ezeket mindig külön kell vizsgálni.

1. Kellékszavatossági igények

A kellékszavatossági igények elévüléséről a Ptk. 6:163. § rendelkezik.

A Ptk. 6:163. § (1) bekezdése szerint a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított 1 év alatt évül el.

A Ptk. 6:163. § (2) bekezdése szerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított 2 év alatt évül el.

Használt dolog esetén a fogyasztó és vállalkozás rövidebb elévülési időben is megállapodhat, de 1 évnél rövidebb elévülési határidő nem köthető ki érvényesen.

A Ptk. 6:163. § (3) bekezdése szerint, ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított 5 év alatt évül el.

Ez ingatlan adásvételnél, rejtett hibáknál, felújítási és kivitelezési hibáknál különösen fontos.

2. Hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában okozott kár

A Ptk. 6:174. § (2) bekezdése külön szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a hibás teljesítés miatt a szolgáltatás tárgyában keletkezik kár.

A szabály lényege, hogy a hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy kicserélést nem vállalta, annak nem tud eleget tenni, vagy a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Ugyanez a bekezdés mondja ki, hogy ez a kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el.

Fontos pontosítás: ez nem minden hibás teljesítéssel összefüggő kárra vonatkozik, hanem kifejezetten a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárra. Más vagyontárgyban okozott kár, következménykár vagy elmaradt haszon esetén külön kell vizsgálni az alkalmazandó szabályokat.

3. Szavatossági jogok kifogásként

A Ptk. 6:164. § szerint a jogosult kellékszavatossági jogait az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kellékszavatossági igény már elévült.

Ez például akkor lehet jelentős, ha a vállalkozó díjat követel, a megrendelő pedig ugyanabból a szerződésből eredően hibás teljesítésre hivatkozik.

4. Jótállási igények

A Ptk. 6:173. § (1) bekezdése alapján a jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett a jogosult felhívására megfelelő határidőben nem teljesít, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Ez azért fontos, mert itt nem pusztán elévülési szabályról, hanem kifejezett jogvesztő határidőről is szó lehet.

5. Fuvarozási szerződésből eredő igények

A Ptk. 6:270. § szerint a fuvarozási szerződés alapján támasztható igények, a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk kivételével, 1 év alatt évülnek el.

Az elévülés kezdő időpontja a küldemény címzettnek történő kiszolgáltatásának időpontja, vagy az az időpont, amikor a küldeményt a címzettnek ki kellett volna szolgáltatni.

6. Szállítmányozási szerződésből eredő igények

A Ptk. 6:306. § szerint a szállítmányozási szerződésből fakadó igények, a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk kivételével, 1 év alatt évülnek el.

7. Kártérítési igények általában

A Ptk. 6:532. § szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.

Ez azért lényeges, mert az elévülés kezdő időpontját kártérítési igényeknél gyakran a kár bekövetkezéséhez kell kötni. Ugyanakkor kártérítési ügyekben is mindig vizsgálni kell, hogy nincs-e speciális szabály.

8. Bűncselekménnyel okozott kár

A Ptk. 6:533. § (1) bekezdése szerint a kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés 5 éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

Ez nem jelenti azt, hogy minden bűncselekménnyel összefüggő polgári jogi igény korlátlan ideig érvényesíthető. A büntethetőség elévülését külön kell vizsgálni.

9. Veszélyes üzemi felelősség

A Ptk. 6:538. § szerint a veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés 3 év alatt évül el.

A veszélyes üzemi felelősség szabályait a Ptk. 6:535. § tartalmazza. Ilyen ügyek lehetnek például bizonyos közlekedési balesetek, gépjárművel okozott károk, ipari vagy más fokozott veszéllyel járó tevékenységek.

10. Termékfelelősségi igény

A Ptk. 6:558. § (1) bekezdése szerint a károsult kártérítési igényét termékfelelősség esetén 3 éves határidő alatt érvényesítheti.

A Ptk. 6:558. § (2) bekezdése szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről.

A Ptk. 6:558. § (3) bekezdése szerint a gyártót az adott termék forgalomba hozatalától számított 10 évig terheli a termékfelelősség. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Ezért termékfelelősségi ügyekben egyszerre kell vizsgálni a 3 éves szubjektív határidőt és a 10 éves objektív jogvesztő határidőt.

11. Vadászható állat által okozott kár

A Ptk. 6:563. § (3) bekezdése szerint a vadászható állat által okozott kár megtérítésére irányuló követelés 3 év alatt évül el.

Ez például vadkár, vad-gépjármű ütközés vagy vadászatra jogosult felelőssége esetén lehet releváns.

12. Tulajdoni igények

A Ptk. 5:35. § szerint a tulajdoni igények nem évülnek el.

Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos tulajdonjogán alapuló igényére nem az általános 5 éves elévülési idő vonatkozik.

Fontos azonban, hogy ettől még más jogintézmények jelentősek lehetnek, például:

• elbirtoklás
• jóhiszemű szerzés
• ingatlan-nyilvántartási szabályok
• birtokvédelmi határidők
• perindítási korlátok

13. Ingatlan-nyilvántartási törlési és kiigazítási igény

A Ptk. 5:172. § (1) bekezdése szerint a jogosultat megillető törlési vagy kiigazítási igény az ingatlan tulajdonjogát vagy az ingatlanra vonatkozó valamely más jogot közvetlenül szerzővel szemben nem évül el.

Más a helyzet jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személyek esetén. Ilyenkor a Ptk. 5:172. § és az ingatlan-nyilvántartási jogvédelmi hatás szabályai alapján külön kell vizsgálni, hogy a törlési vagy kiigazítási igény meddig érvényesíthető.

14. Öröklési igény

A Ptk. 7:2. § szerint az öröklési igény nem évül el.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az öröklési jogban minden kapcsolódó igény korlátlan ideig érvényesíthető. A Ptk. több öröklési jogi igényre külön határidőt állapít meg.

15. Végrendelet megtámadása

A Ptk. 7:37. § (4) bekezdése szerint a végrendelet megtámadásának joga az öröklés megnyílásától számított 5 év alatt elévül.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki vitatni kívánja a végrendelet érvényességét vagy hatályosságát, nem elegendő arra hivatkoznia, hogy az öröklési igény nem évül el. A végrendelet megtámadására külön elévülési szabály vonatkozik.

16. Kötelesrészi igény

A Ptk. 7:76. § szerint a kötelesrész iránti igény 5 év alatt elévül.

Ez különösen akkor fontos, ha az örökhagyó végrendelettel mellőzött valakit, vagy életében olyan ajándékozás, vagyonátruházás történt, amely a kötelesrész alapját érintheti.

17. Végrehajtási jog elévülése

Ha a követelésről már jogerős ítélet, jogerős fizetési meghagyás vagy más végrehajtható okirat született, akkor gyakran már nem egyszerűen az eredeti követelés elévülését kell vizsgálni, hanem a végrehajtási jog elévülését.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, vagyis a Vht. 57. § (1) bekezdése szerint a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.

A Vht. 57. § (2) bekezdése szerint a végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni.

A Vht. 57. § (3) bekezdése szerint, ha a végrehajtási jog elévülését figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.

A Vht. 57. § (4) bekezdése szerint a végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

Ezért végrehajtási ügyekben nem elég azt nézni, hogy mikor keletkezett az eredeti tartozás. Vizsgálni kell azt is, hogy:

• mikor lett jogerős az ítélet vagy fizetési meghagyás
• mikor rendelték el a végrehajtást
• milyen végrehajtási cselekmények történtek
• mikor történt az utolsó végrehajtási cselekmény
• volt-e szünetelés
• történt-e részfizetés
• volt-e végrehajtást kérői kérelem
• van-e olyan cselekmény, amely megszakította az elévülést

Gyakorlati példák

1. Magánkölcsön

Egy magánszemély 2020. március 1-jén kölcsönad 2.000.000 forintot. A felek írásban rögzítik, hogy az adós 2021. március 1-jéig fizeti vissza az összeget.

Az elévülés főszabály szerint 2021. március 1-jén kezdődik. Ha nincs megszakadás, nyugvás vagy speciális szabály, a követelés 5 év alatt évülhet el.

2. Számlatartozás vállalkozási szerződés alapján

A vállalkozó elvégez egy felújítási munkát, majd kiállítja a számlát, amelynek fizetési határideje 2024. október 15.

A követelés esedékessége főszabály szerint 2024. október 15. Az elévülést ettől az időponttól kell vizsgálni.

3. Részletfizetés

Az adós 10 havi részletben köteles fizetni. Az első részlet 2024. január 10-én, a második 2024. február 10-én, a harmadik 2024. március 10-én esedékes.

Ilyenkor minden részletnél külön kell vizsgálni az esedékességet és az elévülést, hacsak a szerződés vagy a jogviszony sajátossága nem eredményez eltérő következtetést.

4. Rejtett hiba ingatlanvásárlás után

Ingatlan adásvételnél a kellékszavatossági igény a Ptk. 6:163. § (3) bekezdése alapján a teljesítés időpontjától számított 5 év alatt évül el.

5. Használt autó fogyasztói szerződésben

Ha fogyasztó vállalkozástól használt autót vásárol, a kellékszavatossági elévülési idő főszabály szerint 2 év, de használt dolog esetén a felek rövidebb időben is megállapodhatnak. Egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban nem köthető ki érvényesen.

6. Fuvarozási kár

Fuvarozási szerződésből eredő igényeknél főszabály szerint nem az 5 éves általános elévülési időből kell kiindulni, hanem a Ptk. 6:270. § szerinti 1 éves speciális elévülési időből.

7. Közlekedési baleset

Ha a kártérítési igény veszélyes üzemi felelősségen alapul, például gépjármű üzemeltetésével összefüggő kár esetén, a Ptk. 6:538. § alapján 3 éves elévülési idő lehet irányadó.

8. Végrendelet megtámadása

Az öröklési igény nem évül el, de a végrendelet megtámadásának joga a Ptk. 7:37. § (4) bekezdése alapján az öröklés megnyílásától számított 5 év alatt elévül.

9. Kötelesrész

A kötelesrész iránti igény a Ptk. 7:76. § alapján 5 év alatt elévül.

10. Csak felszólító levelek mennek ki

A jogosult évente küld egy fizetési felszólítást, de az adós nem válaszol, nem fizet, nem ismeri el a tartozást, és nem indul fizetési meghagyásos vagy peres eljárás.

Ez kockázatos, mert a fizetési felszólítás önmagában általában nem szakítja meg az elévülést.

Tipikus hibák

1. Minden követelésnél automatikusan 5 évvel számolnak

Az 5 éves elévülési idő csak főszabály. Szavatossági, fuvarozási, szállítmányozási, termékfelelősségi, veszélyes üzemi, vadkár- vagy öröklési ügyekben speciális szabály is lehet.

2. A szerződéskötés napjától számítják az elévülést

Az elévülés főszabály szerint az esedékességtől indul, nem a szerződés aláírásától.

3. A jogosult csak fizetési felszólítást küld

A felszólítás hasznos lehet, de önmagában általában nem elég az elévülés megszakításához.

4. Az adós nem hivatkozik elévülésre

A bíróság vagy hatóság főszabály szerint nem veszi figyelembe hivatalból az elévülést. Az adósnak kell erre hivatkoznia.

5. Az adós akaratlanul elismeri a tartozást

Egy rosszul megfogalmazott e-mail, részletfizetési kérelem vagy fizetési ígéret tartozáselismerésnek minősülhet, és megszakíthatja az elévülést.

6. Végrehajtási ügyben csak az eredeti tartozás dátumát nézik

Ha már jogerős fizetési meghagyás, ítélet vagy végrehajtás van, a végrehajtási cselekményeket is vizsgálni kell. A Vht. 57. § (4) bekezdése szerint bármely végrehajtási cselekmény megszakítja a végrehajtási jog elévülését.

Ellenőrzőlista jogosultaknak

Mielőtt követelést érvényesítene, érdemes ellenőrizni:

• Mikor keletkezett a követelés?
• Mikor vált esedékessé?
• Van-e írásbeli szerződés?
• Van-e számla, teljesítésigazolás, átadás-átvételi dokumentum?
• Volt-e részfizetés?
• Elismerte-e az adós a tartozást?
• Történt-e szerződésmódosítás?
• Volt-e egyezség?
• Indult-e fizetési meghagyásos eljárás?
• Indult-e per?
• Született-e jogerős határozat?
• Indult-e végrehajtás?
• Történt-e végrehajtási cselekmény?
• Van-e speciális Ptk.-szabály?
• Van-e más törvényben külön elévülési vagy jogvesztő határidő?
• Közeleg-e az elévülési idő vége?

Ellenőrzőlista adósoknak

Ha régi tartozást követelnek Öntől, érdemes ellenőrizni:

• Pontosan milyen tartozásról van szó?
• Ki a jogosult?
• Mikor keletkezett a tartozás?
• Mikor kellett volna fizetni?
• Mi a követelés jogcíme?
• Van-e speciális elévülési szabály?
• Volt-e korábbi fizetési meghagyás?
• Volt-e bírósági per?
• Van-e jogerős határozat?
• Indult-e végrehajtás?
• Mikor történt az utolsó végrehajtási cselekmény?
• Írt-e korábban olyan nyilatkozatot, amely tartozáselismerés lehet?
• Fizetett-e részösszeget?
• Hivatkozott-e már elévülésre?
• Nem jogvesztő határidőről van-e szó?

GYIK

Mikor évül el egy polgári jogi tartozás?

Főszabály szerint 5 év alatt. Ezt a Ptk. 6:22. § (1) bekezdése mondja ki. Az elévülés általában akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

Minden tartozás 5 év alatt évül el?

Nem. Az 5 év csak főszabály. A Ptk. és más jogszabályok több speciális elévülési vagy jogvesztő határidőt tartalmaznak.

Mikortól indul az elévülés?

A Ptk. 6:22. § (2) bekezdése szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

Megszűnik a tartozás az elévüléssel?

Nem automatikusan. Az elévülés fő következménye az, hogy az elévült követelést bírósági úton főszabály szerint nem lehet sikeresen érvényesíteni, ha az adós az elévülésre hivatkozik.

A bíróság magától figyelembe veszi az elévülést?

Főszabály szerint nem. A Ptk. 6:23. § (4) bekezdése szerint az elévülést bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.

A fizetési felszólítás megszakítja az elévülést?

Önmagában nem. A megszakítási okokat a Ptk. 6:25. § tartalmazza, és ezek között az egyszerű fizetési felszólítás nem szerepel önálló megszakítási okként.

Mi szakíthatja meg az elévülést?

Többek között a tartozás elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása, az egyezség, meghatározott feltételekkel a bírósági eljárás, a végrehajtás vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

A részletfizetési kérelem tartozáselismerés lehet?

Igen, sok esetben igen. Ezért adósi oldalon minden nyilatkozatot körültekintően kell megfogalmazni.

Elévült tartozást vissza lehet követelni, ha már kifizették?

Általában nem lehet pusztán arra hivatkozva visszakövetelni, hogy a követelés elévült volt. A Ptk. 6:23. § (2) bekezdése szerint az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatás a követelés elévülésére tekintettel nem követelhető vissza.

Mi a kellékszavatossági igény elévülési ideje?

A Ptk. 6:163. § alapján főszabály szerint 1 év, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén 2 év, ingatlan esetén 5 év.

Mikor évül el a fuvarozási szerződésből eredő igény?

A Ptk. 6:270. § alapján főszabály szerint 1 év alatt, kivéve a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károkat.

Mikor évül el a veszélyes üzemi kárigény?

A Ptk. 6:538. § alapján 3 év alatt.

Elévül-e a tulajdoni igény?

Nem. A Ptk. 5:35. § szerint a tulajdoni igények nem évülnek el.

Elévül-e az öröklési igény?

Nem. A Ptk. 7:2. § szerint az öröklési igény nem évül el. Ugyanakkor például a végrendelet megtámadásának joga és a kötelesrészi igény 5 év alatt elévül.

Ha már végrehajtás van, akkor is lehet elévülésre hivatkozni?

Bizonyos esetekben igen, de ilyenkor a végrehajtási jog elévülését kell vizsgálni. A Vht. 57. § (4) bekezdése szerint a végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni elévülési ügyben?

Elévülési ügyben különösen akkor érdemes ügyvédhez fordulni, ha nem egyértelmű, hogy pontosan mikor vált esedékessé a követelés, történt-e elévülést megszakító cselekmény, vagy már fizetési meghagyás, peres eljárás, illetve végrehajtás is indult az ügyben.

Az elévülés megítélése sokszor nem egyszerű naptári számítás. Nem elég azt vizsgálni, hogy eltelt-e 5 év. Jelentősége lehet például annak, hogy az adós elismerte-e a tartozást, történt-e részfizetés, volt-e egyezség, indult-e fizetési meghagyásos eljárás, született-e jogerős határozat, vagy történt-e végrehajtási cselekmény.

Jogosulti oldalon ügyvédi segítségre lehet szükség különösen akkor, ha:

• régebbi követelést szeretne érvényesíteni;
• nem biztos abban, hogy a követelés még nem évült el;
• az adós elévülésre hivatkozik;
• fizetési meghagyás vagy per indítása előtt áll;
• tartozáselismerő nyilatkozatot, egyezséget vagy részletfizetési megállapodást készítene;
• végrehajtási eljárást szeretne indítani vagy folytatni.

Adósi oldalon különösen akkor indokolt ügyvédhez fordulni, ha:

• régi tartozást követelnek Öntől;
• fizetési meghagyást kapott;
• végrehajtási eljárás indult Ön ellen;
• nem tudja, hogy a követelés elévült-e;
• részletfizetési megállapodást kérnének Öntől aláírni;
• korábban már fizetett, nyilatkozott vagy egyezségi ajánlatot tett;
• elévülési kifogást szeretne előterjeszteni.

Végrehajtási ügyekben em célszerű halogatni a jogi vizsgálatot. Ilyenkor már nemcsak az eredeti követelés esedékességét, hanem a jogerős határozatot, a végrehajtás elrendelését és az egyes végrehajtási cselekményeket is át kell tekinteni.

Az ügyvéd feladata ilyen esetben annak vizsgálata, hogy a követelés elévült-e, van-e lehetőség elévülési kifogásra, indokolt-e fizetési meghagyás, per vagy végrehajtási eljárás megindítása, illetve szükség van-e egyezség, részletfizetési megállapodás vagy tartozáselismerő nyilatkozat elkészítésére.

Kapcsolódó jogi kérdések

• Mit tehet, ha az adós nem fizet?
• Mikor érdemes fizetési meghagyást indítani?
• Mi történik, ha ellentmondanak a fizetési meghagyásnak?
• Hogyan lehet bizonyítani a magánkölcsönt?
• Mikor minősül tartozáselismerésnek egy e-mail?
• Mit jelent a végrehajtási jog elévülése?
• Mikor lehet végrehajtási eljárás megszüntetését kérni?
• Hogyan kell elévülési kifogást előterjeszteni?
• Mi a különbség az elévülés és a jogvesztő határidő között?
• Mikor évül el a kellékszavatossági igény?
• Mikor évül el a kötelesrészi igény?
• Meddig támadható meg a végrendelet?

Kapcsolódó útmutatók

• Fizetési meghagyás menete lépésről lépésre
• Magánszemélyek közötti kölcsönszerződés
• Tartozáselismerő nyilatkozat: mire kell figyelni?
• Végrehajtási eljárás megszüntetése elévülés miatt
• Késedelmi kamat számítása polgári jogi követeléseknél
• Szerződésszegés következményei
• Vállalkozási díj behajtása
• Bérleti díj tartozás jogi kezelése
• Rejtett hibák ingatlan vásárlása után
• Kötelesrész iránti igény érvényesítése
• Csökkent az ingatlan értéke környezetszennyezés vagy ipari tevékenység miatt? – Kártérítési lehetőségek

Jogszabályi háttér

A téma legfontosabb jogszabályi alapjai:

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

• Ptk. 6:21. § – Az időmúlás joghatása
• Ptk. 6:22. § – Elévülés
• Ptk. 6:23. § – Az elévülés joghatásai
• Ptk. 6:24. § – Az elévülés nyugvása
• Ptk. 6:25. § – Az elévülés megszakítása
• Ptk. 6:26. § – Tartozáselismerés
• Ptk. 6:27. § – Egyezség
• Ptk. 6:157. § – Hibás teljesítés
• Ptk. 6:159. § – Kellékszavatossági jogok
• Ptk. 6:163. § – A kellékszavatossági igény elévülése
• Ptk. 6:164. § – A szavatossági jogok érvényesítése kifogásként
• Ptk. 6:173. § – A jótállási igény érvényesítése
• Ptk. 6:174. § – Kártérítés kellékhibás teljesítés esetén
• Ptk. 6:270. § – Fuvarozási igények elévülése
• Ptk. 6:306. § – Szállítmányozási igények elévülése
• Ptk. 6:532. § – A kártérítés esedékessége
• Ptk. 6:533. § – Kártérítés elévülése, bűncselekménnyel okozott kár
• Ptk. 6:535. § – Veszélyes üzemi felelősség
• Ptk. 6:538. § – Veszélyes üzemi kárigény elévülése
• Ptk. 6:558. § – Termékfelelősségi igényérvényesítési határidő
• Ptk. 6:563. § – Vadászható állat által okozott kár
• Ptk. 5:35. § – Tulajdoni igények elévülésének kizártsága
• Ptk. 5:172. § – Ingatlan-nyilvántartási törlési és kiigazítási igény
• Ptk. 7:2. § – Öröklési igény
• Ptk. 7:37. § – Végrendelet megtámadása
• Ptk. 7:76. § – Kötelesrészi igény elévülése

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

• keresetlevél
• perindítás
• bírósági igényérvényesítés
• bizonyítás
• peres eljárási szabályok

1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

• Vht. 57. § – A végrehajtási jog elévülése

 

Szerző és szakmai felülvizsgálat

Szerző: Dr. Vizeli Kornél ügyvéd

Első közzététel: 2026. június 26.

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026. június 26.

A jelen tájékoztató általános jogi információkat tartalmaz, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak. Az elévülés megítélése minden esetben az adott ügy irataitól, a követelés jogcímétől, az esedékesség időpontjától, az esetleges megszakító vagy nyugvási körülményektől, a speciális jogszabályi határidőktől, valamint a korábbi fizetési meghagyásos, peres vagy végrehajtási eljárásoktól függ. Konkrét ügyben célszerű ügyvédhez fordulni.