Szabálytalansági eljárás uniós támogatásoknál

Mit tehet a kedvezményezett visszafizetésre kötelezés, elállás vagy támogatáscsökkentés esetén?

Jogi válasz röviden

Szabálytalansági eljárás támogatási ügyben akkor indulhat, ha az irányító hatóság, a támogató vagy más ellenőrző szerv azt vizsgálja, hogy a támogatás felhasználása megfelelt-e a jogszabályoknak, a felhívásnak, a támogatási szerződésnek vagy támogatói okiratnak, az elszámolhatósági szabályoknak és a projekt vállalt céljainak.

Az eljárás eredménye lehet pénzügyi korrekció, annak részeként támogatáscsökkentés, visszafizetési kötelezettség, a támogatási szerződéstől való elállás, kifizetés felfüggesztése vagy más támogatási jogkövetkezmény. A szabálytalanság megállapítása azonban nem minden esetben megalapozott. Vitatni lehet a tényállást, a jogi minősítést, az okozati kapcsolatot, a pénzügyi hatást, a korrekció mértékét és az arányosságot is.

A kedvezményezettnek ezért nem célszerű pusztán tudomásul vennie a szabálytalansági gyanút vagy a visszafizetési igényt. Már az eljárás elején át kell tekinteni a támogatási szerződést vagy támogatói okiratot, a felhívást, az elszámolási iratokat, a beszerzési vagy közbeszerzési dokumentációt, az ellenőrzési megállapításokat és a határidőket.

A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet szerinti ügyekben a szabálytalansági döntés ellen a kedvezményezett egy alkalommal jogorvoslattal élhet. A jogorvoslat után a bírósági út kérdése külön vizsgálandó: támogatási szerződéses jogviszonyban a visszafizetés, elállás vagy követelésérvényesítés sok esetben polgári jogi perben vitatható, míg valódi közigazgatási döntés esetén azokkal szemben közigazgatási per merülhet fel.

Az útmutató hatálya

Ez az útmutató elsősorban a hazai végrehajtású, nem agrár és nem Interreg jellegű uniós támogatások szabálytalansági eljárásaira fókuszál, különösen a 2021–2027-es és 2014–2020-as programozási időszak operatív programjaihoz kapcsolódó támogatási ügyekben.

Nem általános útmutató minden EU-támogatási formára. Az agrártámogatások, az Interreg-programok és a közvetlen EU-támogatások külön eljárási, elszámolási, audit-, jogorvoslati és visszakövetelési szabályrendszer alá tartozhatnak. Ezeknél mindig az adott programra vonatkozó rendeletet, felhívást, támogatási szerződést, Grant Agreementet, programkézikönyvet és jogorvoslati szabályt kell vizsgálni.

A 2021–2027-es időszakban a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet több uniós alapra kiterjed, például az ERFA, ESZA+, Kohéziós Alap, ETHAA, belügyi alapok, EU Szolidaritási Alap és Igazságos Átmenet Alap forrásaira. A rendelet ugyanakkor kifejezetten nem alkalmazandó az ERFA-ból, IPA-ból, valamint az NDICI-ből finanszírozott Interreg-programokból nyújtandó támogatásokra.

Az agrártámogatások külön szabályrendszer alá tartoznak. A Közös Agrárpolitika keretében nyújtott EMGA- és EMVA-források, valamint a nemzeti agrártámogatások esetében a KAP-törvény, a KAP végrehajtási rendeletei, az adott támogatási felhívás, a támogatási döntés és a Nemzeti Kifizető Ügynökség eljárása az irányadó.

A közvetlen EU-támogatásoknál – például Horizon Europe, LIFE, Erasmus+, Digital Europe vagy más közvetlen brüsszeli program esetén – a támogatási jogviszony jellemzően az Európai Bizottsággal, végrehajtó ügynökséggel vagy más uniós szervvel jön létre. Ezeknél nem a magyar szabálytalansági eljárási modell az elsődleges, hanem az adott EU-program felhívása, a Grant Agreement, a Model Grant Agreement, az EU Financial Regulation és az uniós audit-, recovery- és jogorvoslati szabályok.

Lényeg röviden

Jogterület: Közigazgatási és támogatási jog, uniós támogatások joga, pályázati jog, közbeszerzési jog

Érintettek: Vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek, költségvetési szervek, támogatást igénylők, kedvezményezettek, projektgazdák

Kulcskérdés: Mit lehet tenni, ha szabálytalansági eljárás indul, vagy a támogató pénzügyi korrekciót, így támogatás-visszafizetést vagy támogatáscsökkentést ír elő?

Tipikus ügyek: Elszámolási hiba, közbeszerzési vagy beszerzési szabálytalanság, jogosulatlan költségelszámolás, projektcél nem megfelelő teljesítése, fenntartási kötelezettség megsértése, indikátorhiba, dokumentációs hiányosság, összeférhetetlenség, kettős finanszírozás gyanúja.

Amit ebből az útmutatóból megtudhat

mit jelent a szabálytalansági eljárás támogatásoknál
mely támogatási formákra fókuszál ez az útmutató, és melyekre nem
hogyan épül fel az eljárás a szabálytalansági gyanútól a jogorvoslatig
milyen következménye lehet a szabálytalanság megállapításának
hogyan érdemes reagálni a szabálytalansági gyanúra
milyen iratokat és bizonyítékokat kell összegyűjteni
milyen érvek merülhetnek fel a kedvezményezett oldalán
miért fontos az arányosság, az okozati kapcsolat és a projektcél teljesülése
hogyan különíthető el a polgári és a közigazgatási peres út
mikor érdemes ügyvédhez fordulni

Kinek szól ez az útmutató?

Ez az útmutató azoknak szól, akik támogatási projektben vesznek részt, és szabálytalansági eljárással, ellenőrzéssel, pénzügyi korrekcióval vagy visszafizetési igénnyel szembesülnek.

uniós vagy hazai végrehajtású támogatást elnyert vállalkozásoknak
önkormányzatoknak és önkormányzati intézményeknek
civil szervezeteknek és alapítványoknak
költségvetési szerveknek
projektmenedzsmenttel foglalkozó szervezeteknek
közbeszerzési vagy beszerzési eljárásban érintett kedvezményezetteknek
azoknak, akik ellenőrzési jelentést, szabálytalansági gyanúról szóló értesítést vagy visszafizetési felszólítást kaptak
azoknak, akik vitatják a pénzügyi korrekciót vagy annak mértékét

Mi az a szabálytalansági eljárás?

A szabálytalansági eljárás olyan támogatási jogi eljárás, amelyben az illetékes szerv azt vizsgálja, hogy a kedvezményezett a támogatást jogszerűen, a támogatási feltételeknek megfelelően használta-e fel.

Az eljárás középpontjában általában nem az áll, hogy a projekt hasznos volt-e, hanem az, hogy a támogatás felhasználása megfelelt-e a vonatkozó szabályoknak. Vizsgálhatják többek között a támogatási szerződés teljesítését, a felhívásban foglalt feltételeket, az elszámolhatóságot, a közbeszerzési vagy beszerzési kötelezettségeket, a projekt műszaki és szakmai tartalmát, a fenntartási kötelezettségeket, az indikátorokat, az iratok és nyilvántartások meglétét, valamint az összeférhetetlenségi, átláthatósági és nyilvánossági szabályokat.

A szabálytalansági eljárás nem azonos egy egyszerű hiánypótlással vagy adminisztratív egyeztetéssel. Ha szabálytalanságot állapítanak meg, annak pénzügyi következménye lehet. Ezért minden ilyen ügyet már az első értesítéstől kezdve komolyan kell kezelni.

A szabálytalansági eljárás menete

A szabálytalansági eljárás nem egyetlen döntésből áll, hanem több egymásra épülő lépésből. A pontos eljárási szabályok attól függnek, hogy melyik támogatási időszakról, melyik támogatási konstrukcióról és milyen forrásról van szó, de a gyakorlatban az eljárás jellemzően a következő logika szerint épül fel.

1. Szabálytalansági gyanú felmerülése

Az eljárás alapja rendszerint valamilyen szabálytalansági gyanú. Ez származhat helyszíni ellenőrzésből, dokumentumalapú ellenőrzésből, közbeszerzési vagy beszerzési vizsgálatból, auditmegállapításból, bejelentésből, kifizetési kérelem vizsgálatából vagy fenntartási ellenőrzésből. A szabálytalansági gyanú önmagában még nem jelenti azt, hogy a kedvezményezett szabálytalanságot követett el; azt jelenti, hogy az illetékes szerv egy vizsgálandó körülményt észlelt.

2. Döntés az eljárás megindításáról

Ha a szabálytalansági gyanú alapján indokolt, az arra jogosult szerv dönt a szabálytalansági eljárás megindításáról. Ekkor az ügyet már nem pusztán adminisztratív hiányként vagy egyszerű ellenőrzési észrevételként kezelik, hanem szabálytalansági eljárás keretében vizsgálják.

3. A kedvezményezett értesítése

A kedvezményezettet főszabály szerint tájékoztatni kell az eljárás megindításáról. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szabálytalansági gyanú lényegét és azt a határidőt, amelyen belül a kedvezményezett észrevételt tehet, illetve az álláspontját alátámasztó dokumentumokat benyújthatja.

4. Észrevétel és dokumentumok benyújtása

A kedvezményezettnek lehetősége van észrevételt tenni és dokumentumokat benyújtani. Az észrevétel akkor hatékony, ha pontról pontra reagál a megállapításokra, és iratokra, tényekre, jogi érvekre épül. A puszta általános tagadás rendszerint nem elég.

5. Az eljárás lefolytatása és a tényállás tisztázása

Az eljárás során az illetékes szerv iratokat vizsgálhat, helyszíni ellenőrzést végezhet, meghallgathatja a kedvezményezettet, illetve szükség esetén más szervek eljárását kezdeményezheti vagy szakértői álláspontot is figyelembe vehet.

6. Kifizetés felfüggesztése

A szabálytalansági eljárás vagy jogorvoslati eljárás alatt bizonyos esetekben a projekthez kapcsolódó kifizetés felfüggeszthető. Ez nem azonos a szabálytalanság végleges megállapításával, de a kedvezményezett likviditását jelentősen érintheti.

7. Szabálytalansági döntés

Az eljárás végén az illetékes szerv döntést hoz. A döntés irányulhat a szabálytalansági gyanú elutasítására („nem történt szabálytalanság” tényének megállapítására), vagy szabálytalanság megállapítására és jogkövetkezmény alkalmazására.

8. Jogorvoslat

Ha a kedvezményezett nem ért egyet a szabálytalansági döntéssel, vizsgálni kell a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget, annak határidejét, fórumát és formai-tartalmi követelményeit. A 256/2021. Korm. rendelet szerinti ügyekben a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal lehet jogorvoslattal élni.

9. Végrehajtás, visszafizetés vagy további eljárások

Ha a szabálytalansági döntés véglegessé válik, annak pénzügyi és gyakorlati következményei lehetnek. Ez jelenthet visszafizetési kötelezettséget, beszámítást, kifizetéscsökkentést, a támogatási szerződés vagy támogatói okirat módosítását, elállást vagy más intézkedést. Súlyosabb ügyekben közbeszerzési, hatósági, polgári jogi vagy büntetőeljárási kockázat is felmerülhet.

Mikor indulhat szabálytalansági eljárás?

Szabálytalansági eljárás tipikusan akkor indul, ha valamely ellenőrzés, jelentés, bejelentés vagy iratvizsgálat alapján felmerül, hogy a támogatás felhasználása nem felelt meg a támogatási szabályoknak.

helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosság
záró ellenőrzés vagy fenntartási ellenőrzés megállapítása
közbeszerzési ellenőrzés megállapítása
elszámolási tétel vitatása
hiányos vagy ellentmondásos dokumentáció
jogosulatlannak minősített költség
projektcél vagy indikátor nem megfelelő teljesítése
közbeszerzési vagy beszerzési szabály megsértésének gyanúja
összeférhetetlenség vagy verseny tisztaságát érintő probléma
kettős finanszírozás gyanúja
támogatási szerződésben vállalt vagy támogatói okiratban rögzített kötelezettség megszegése

A szabálytalansági eljárás megindítása önmagában még nem jelenti azt, hogy a kedvezményezettnek biztosan vissza kell fizetnie a támogatást. A megindítás azt jelenti, hogy a gyanút vizsgálják, és döntést hoznak arról, történt-e szabálytalanság, illetve szükséges-e jogkövetkezményt alkalmazni.

Milyen következménye lehet a szabálytalansági eljárásnak?

A szabálytalansági eljárás egyik legfontosabb kockázata a pénzügyi következmény. A kedvezményezett számára ez jelentheti azt, hogy a támogatás egy részét vagy egészét vissza kell fizetnie, vagy a projekt elszámolható költségeit csökkentik.

pénzügyi korrekció
támogatáscsökkentés
jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése
egyes költségek el nem fogadása
kifizetés felfüggesztése
támogatási szerződéstől való elállás
a projekt módosításának előírása
további intézkedés elrendelése
súlyosabb esetben kizárási vagy büntetőjogi kockázat

A szabálytalansági döntés nevesített jogkövetkezményei szűkebb körben határozhatók meg: az elszámolható költségek csökkentése és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezés, a támogatási szerződéstől való elállás, a támogatási rendszerből történő kizárás, valamint uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezmény. A kizárás jellemzően csak súlyos, így csalás vagy korrupció jellegű ügyekben merül fel. A fenti felsorolás további elemei, így a kifizetés felfüggesztése vagy a támogatási szerződés módosítása ezekhez kapcsolódó, eljárási vagy végrehajtási jellegű intézkedések, nem pedig önálló szabálytalansági jogkövetkezmények.

A pénzügyi korrekció és a támogatáscsökkentés a gyakorlatban gyakran összekapcsolódik, de nem teljesen azonos fogalom. A pénzügyi korrekció tágabb, elsősorban uniós eredetű kategória: lényege, hogy a szabálytalansággal érintett kiadást kivonják az uniós elszámolásból, vagyis az adott összeg nem terhelhető az uniós forrásra. Közbeszerzési szabálytalanságoknál ez jellemzően százalékos, átalány jellegű korrekcióként jelenik meg. A támogatáscsökkentés ezzel szemben a hazai szabálytalansági döntés egyik konkrét jogkövetkezménye a kedvezményezett irányában: az elszámolható költségek, és ezzel a folyósítható vagy megítélt támogatás csökkentése. A kettő tehát sokszor ugyanannak a folyamatnak a két oldala: a pénzügyi korrekció az a mechanizmus, amely alapján a szabálytalan kiadást kiveszik, a támogatáscsökkentés vagy visszafizetési kötelezettség pedig ennek a kedvezményezettnél jelentkező konkrét formája.

A következmény súlya attól függ, hogy milyen szabályt sértettek meg, a hiba mennyiben érintette a támogatás felhasználását, volt-e pénzügyi hatása, sérült-e a verseny tisztasága, teljesült-e a projekt célja, és arányos-e a megállapított korrekció.

A szabálytalansági döntés ezért nemcsak pénzügyi kérdés. Egy visszafizetési kötelezettség a projekt likviditását, a kedvezményezett működését, későbbi támogatási lehetőségeit és jogi kockázatait is érintheti.

Jogorvoslat, jogorvoslati döntés és bírósági út

A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat nem puszta formalitás. A jogorvoslati eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a szabálytalansági döntés jogszabályba, a támogatási szerződésbe, a támogatói okiratba vagy a felhívásba ütközik-e, illetve megalapozott-e és arányos-e a megállapított jogkövetkezmény.

Ki bírálja el a jogorvoslati kérelmet?

A 256/2021. Korm. rendelet szerinti rendszerben a kedvezményezett a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal élhet jogorvoslattal. A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés kézhezvételétől számított tíz napon belül, az indokok megjelölésével az irányító hatóságnál kell benyújtani.

Az irányító hatóság először megvizsgálhatja, hogy a jogorvoslati kérelem alapján indokolt-e a szabálytalansági döntés saját hatáskörben történő visszavonása. Ha nem vonja vissza, a jogorvoslati kérelmet az ügy irataival és a saját szakmai álláspontjával együtt felterjeszti az elbírálásra jogosult szervhez. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a 256/2021. Korm. rendelet hatálya alá tartozó ügyekben a jogorvoslati kérelmet főszabály szerint a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság bírálja el. Az elbírálásra jogosult szerv azonban az adott támogatási időszaktól és konstrukciótól függhet, ezért mindig az ügyben irányadó hatályos szabályozást kell vizsgálni.

A jogorvoslati kérelemben pontosan meg kell jelölni, hogy a döntés miért sért jogszabályt, támogatási szerződést, támogatói okiratot vagy felhívási rendelkezést. A puszta általános egyet nem értés nem elegendő.

Mit dönthet a jogorvoslati szerv?

A 256/2021. Korm. rendelet szerinti jogorvoslati eljárás végén az elbírálásra jogosult szerv a szabálytalansági döntést helybenhagyhatja, megsemmisítheti, vagy megsemmisítheti és új szabálytalansági eljárás lefolytatását kezdeményezheti az irányító hatóságnál.

Új eljárásra különösen akkor kerülhet sor, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, a jogkövetkezmény nem igazodik a szabálytalanság súlyához, új tény merült fel, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség.

Mikor kezdhető meg a jogkövetkezmény érvényesítése?

A 256/2021. Korm. rendelet szerint a szabálytalansági döntésben meghatározott jogkövetkezmények érvényesítése a jogorvoslati eljárás lezárásáig vagy megszüntetéséig nem kezdhető meg. Ez gyakorlati szempontból nagyon fontos, mert a visszafizetés, támogatáscsökkentés vagy más jogkövetkezmény érvényesítésének időpontja a jogorvoslati eljárás kimenetelétől is függhet.

A kifizetés felfüggesztése ettől külön kérdés. A szabálytalansági vagy jogorvoslati eljárás alatt bizonyos esetekben elrendelhető a kifizetés felfüggesztése, ha ennek jogszabályi feltételei fennállnak.

Van-e további jogorvoslat a jogorvoslati döntés után?

A szabálytalansági döntés elleni belső jogorvoslati kérelem főszabály szerint egyszer vehető igénybe. Ha az elbírálásra jogosult szerv a jogorvoslati kérelmet elutasítja vagy a szabálytalansági döntést helybenhagyja, ugyanazon szabálytalansági döntés ellen újabb belső jogorvoslati kérelem általában nem nyújtható be.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben megszűnik a jogi védekezés lehetősége. A jogorvoslati döntés után külön kell vizsgálni, hogy milyen bírósági út állhat rendelkezésre, és milyen kereseti konstrukcióval lehet fellépni.

Meg lehet-e támadni a visszafizetési kötelezettséget bíróságon?

A bírósági út támogatási ügyekben összetett kérdés. Nem minden esetben arról van szó, hogy a kedvezményezett egyszerűen közigazgatási perben megtámadja a szabálytalansági döntést.

Támogatási szerződéses jogviszony esetén a szabálytalansági döntés és annak jogkövetkezménye gyakran a támogatási jogviszonyra gyakorol polgári jogi hatást. Ilyen lehet a támogatási szerződéstől való elállás, a támogatás visszakövetelése, a visszafizetési felszólítás, a támogatói okirat vagy támogatási szerződés megszüntetése, illetve a támogatási jogviszonyból eredő követelés érvényesítése.

Ilyen esetben a bírósági jogvita nem feltétlenül a szabálytalansági döntés közigazgatási értelemben vett megsemmisítéséről szól, hanem arról, hogy a kedvezményezett vitatja a támogatási jogviszonyból eredő polgári jogi jogkövetkezményt: például az elállást, a visszakövetelést, a támogatáscsökkentést vagy a visszafizetési kötelezettséget.

Polgári per vagy közigazgatási per: mi a különbség támogatási ügyekben?

Támogatási ügyekben a bírósági út megválasztása nem automatikus. Nem abból kell kiindulni, hogy az ügyben az irányító hatóság vagy más állami szerv járt el, ezért biztosan közigazgatási perre van szükség. A döntő kérdés az, hogy pontosan milyen joghatást támad a kedvezményezett.

A támogatási jogviszonyokban gyakran keverednek a közjogi és a polgári jogi elemek. A támogatási rendszer működtetése, az ellenőrzés és a szabálytalansági eljárás közjogi jellegű elemeket tartalmazhat. Ugyanakkor a támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján létrejött jogviszony sok esetben polgári jogi természetű, és a visszafizetés, elállás, követelésérvényesítés vagy szerződéses joghatás már polgári jogi jogvitaként jelenhet meg.

Mikor merülhet fel közigazgatási per?

Közigazgatási per akkor merülhet fel, ha a vitatott aktus közigazgatási tevékenységnek minősül, vagyis a kedvezményezett olyan közigazgatási döntést, hatósági határozatot vagy közigazgatási joghatást támad, amelyre a közigazgatási perrendtartás szerinti jogvita alkalmazható.

Ilyen lehet például, ha a támogatási ügy mellett vagy azzal összefüggésben külön hatósági döntés születik, vagy ha a jogvita tárgya nem a támogatási szerződésből eredő követelés, hanem valamely önálló közigazgatási döntés jogszerűsége.

Közbeszerzési ügyekben külön kell választani a szabálytalansági eljárást és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát támadják, az közigazgatási peres irányt vethet fel. Ha viszont a szabálytalansági döntés alapján a támogatást követelik vissza, vagy pénzügyi korrekciót érvényesítenek a támogatási jogviszonyban, akkor a kérdés már jellemzően nem közigazgatási peres természetű.

Mikor merülhet fel polgári per?

Polgári per akkor merülhet fel, ha a kedvezményezett a támogatási jogviszonyból eredő polgári jogi joghatást vitatja.

a támogatási szerződéstől való elállás jogszerűsége
a támogatás visszakövetelésének jogalapja
a visszafizetési kötelezettség összege
a támogatási szerződés fennállása vagy megszűnése
a támogatói okiratból vagy támogatási szerződésből eredő követelés
a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése
a pénzügyi korrekció támogatási jogviszonyra gyakorolt hatása
beszámítás, biztosíték, kezesség vagy bankgarancia érvényesítése
a támogató vagy irányító hatóság polgári jogi jognyilatkozatának hatása

Ebben az esetben a per középpontjában nem pusztán az áll, hogy a szabálytalansági döntés közigazgatási értelemben jogszerű volt-e, hanem az, hogy a döntésből levont polgári jogi következmény – például az elállás vagy visszafizetési igény – a támogatási jogviszony alapján megáll-e.

Megsemmisítheti-e a polgári bíróság a szabálytalansági döntést?

A polgári bíróság nem közigazgatási felülbírálati fórumként jár el a szabálytalansági döntés felett. Ezért nem egyszerűen az a kérdés, hogy a polgári bíróság megsemmisíti-e a szabálytalansági döntést.

A polgári bíróság azt vizsgálhatja, hogy a szabálytalansági döntéshez kapcsolt polgári jogi joghatás a támogatási jogviszonyban érvényesülhet-e. Például jogszerű volt-e az elállás, fennáll-e a visszafizetési követelés, megfelelő-e annak összege, és a támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján a támogató jogosult volt-e az adott jogkövetkezményt alkalmazni.

Felfüggesztheti-e a bíróság a visszafizetés végrehajtását?

A visszafizetési kötelezettség behajtása külön kérdés a követelés jogalapjának vagy összegszerűségének vitatásától. A gyakorlatban a vissza nem fizetett támogatás behajtása sok esetben adók módjára, az adóhatóság közreműködésével történik. Ezért külön kell választani egymástól a támogatási jogviszonyból eredő követelés bírósági vitatását és a behajtási, végrehajtási lépések felfüggesztésének kérdését.

A Kúria BH 2025.10.234. számú, Gf.III.30.077/2025/2. számú döntése szerint az adóhatóság által adók módjára foganatosított végrehajtási eljárás felfüggesztésére a polgári ügyben eljáró bíróságnak nincs hatásköre; a végrehajtás felfüggesztését az adós az adóhatóságtól kérheti. Ez a döntés fontos gyakorlati szempont, mert a folyamatban lévő polgári per önmagában nem feltétlenül akadályozza meg a behajtást.

Ugyanakkor az Európai Unió Bírósága a C-510/24. Profil-Copy 2002 ügyben hozott ítéletében az uniós támogatásokkal kapcsolatos hatékony bírói jogvédelem szempontjából olyan értelmezési irányt jelölt ki, amely szerint a kedvezményezettnek tényleges bírósági jogvédelmet kell biztosítani a visszafizettetést elrendelő döntéssel szemben. Ez magában foglalhatja annak vizsgálatát is, hogy a nemzeti bíróság milyen keretek között alkalmazhat ideiglenes intézkedést vagy adhat ideiglenes jogvédelmet a végrehajtás következményeivel szemben.

Ezért a végrehajtás felfüggesztése és az ideiglenes jogvédelem kérdését nem célszerű kategorikusan kezelni. Minden ügyben külön kell vizsgálni a követelés jogalapját, a behajtás jogcímét, az alkalmazandó támogatási szabályokat, a folyamatban lévő bírósági eljárás típusát, valamint a legfrissebb hazai és uniós joggyakorlatot.

Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy a kedvezményezettnek a bírósági kereset előkészítése mellett külön stratégiát kell kialakítania a behajtás, a végrehajtás, az esetleges fizetési kedvezmény, a végrehajtás felfüggesztése vagy az ideiglenes jogvédelem kérdésére is.

Mire hivatkozhat a kedvezményezett polgári perben?

a támogatási szerződés továbbra is fennáll
az elállás jogellenes vagy hatálytalan
a visszafizetési követelés jogalapja nem áll fenn
a követelt összeg túlzott vagy hibásan számított
a pénzügyi korrekció aránytalan
a támogató nem volt jogosult a teljes támogatást visszakövetelni
a szabálytalanságként megjelölt körülmény nem sértette a támogatási szerződést, felhívást vagy jogszabályt
hiányzik az okozati kapcsolat a hiba és a pénzügyi következmény között
a támogató korábbi jóváhagyása, magatartása vagy tájékoztatása miatt a jogkövetkezmény nem érvényesíthető

A pontos kereseti kérelem ügyenként eltér. Más kereseti szerkezet kell akkor, ha a kedvezményezett a támogatási szerződés fennállását akarja megállapíttatni, és más akkor, ha a visszafizetési követelés jogalapját vagy összegét vitatja.

Gyakorlati elhatárolás

ha a kedvezményezett valódi hatósági vagy közigazgatási döntés jogszerűségét támadja, közigazgatási per merülhet fel
ha a kedvezményezett a támogatási szerződésből eredő elállást, visszafizetést, pénzügyi követelést vagy szerződéses joghatást vitatja, polgári per merülhet fel
ha közbeszerzési döntőbizottsági határozat is született, annak megtámadása külön közigazgatási peres út lehet
ha a szabálytalansági döntés csak alapja egy későbbi visszakövetelésnek vagy elállásnak, akkor a bírósági védekezést a konkrét joghatáshoz kell igazítani

A perút megválasztása különösen kockázatos kérdés. Ha a kedvezményezett rossz fórumhoz fordul, vagy hibás kereseti kérelmet terjeszt elő, értékes időt és jogérvényesítési lehetőséget veszíthet.

Mit tegyen, ha szabálytalansági eljárásról kap értesítést?

Ha a kedvezményezett szabálytalansági eljárás megindításáról, ellenőrzési megállapításról, visszafizetési igényről vagy pénzügyi korrekcióról kap értesítést, az első lépés nem a gyors elismerés, hanem az iratok pontos áttekintése.

pontosan milyen szabálytalanságot állítanak
melyik jogszabályt, felhívási feltételt vagy támogatási szerződéses rendelkezést jelölik meg
milyen tényekre és bizonyítékokra alapítják a megállapítást
melyik költségtételt vagy projektelemet érinti a gyanú
milyen pénzügyi következményt helyeztek kilátásba
van-e még lehetőség észrevételre, nyilatkozatra vagy iratpótlásra
milyen határidőn belül kell reagálni

Ne csak a megállapítást olvassa el, hanem az alapiratokat is

A szabálytalansági gyanúról szóló értesítés gyakran csak összefoglalja a problémát. A tényleges védekezéshez vissza kell menni az alapiratokhoz: a pályázati felhíváshoz, a támogatási kérelemhez, a támogatói okirathoz vagy támogatási szerződéshez, a projektmódosításokhoz, a költségvetéshez, a beszerzési vagy közbeszerzési dokumentációhoz, a teljesítési igazolásokhoz, a számlákhoz, a kifizetési kérelmekhez és az ellenőrzési jelentésekhez.

Tisztázza, hogy ténybeli vagy jogi vitáról van-e szó

Ténybeli vita lehet például, hogy megtörtént-e a beszerzés, teljesült-e az indikátor, rendelkezésre áll-e a teljesítésigazolás, vagy a vitatott költség valóban a projekthez kapcsolódott-e. Jogi vita lehet, hogy az adott feltétel megsértése valóban szabálytalanságnak minősül-e, indokolt-e pénzügyi korrekció, vagy arányos-e a visszafizetés.

Ellenőrizze a határidőket

A határidők szabálytalansági ügyekben különösen fontosak. Ellenőrizni kell, mikor vették át az iratot, mikortól indul a határidő, munkanapban vagy naptári napban számítják-e, elektronikus felületen vagy postai úton kell-e válaszolni, van-e lehetőség határidő-hosszabbításra, és milyen következménye van a határidő elmulasztásának.

Ne általános magyarázatot adjon, hanem iratokkal alátámasztott észrevételt

A szabálytalansági eljárásban az általános érvelés ritkán elég. Az észrevételnek konkrétnak kell lennie: melyik megállapítást vitatja, milyen okból vitatja, melyik irat bizonyítja az álláspontját, milyen jogszabályi, felhívási vagy szerződéses rendelkezésre hivatkozik, miért nem indokolt a javasolt jogkövetkezmény, és milyen enyhébb vagy arányosabb megoldás jöhet szóba.

Hogyan lehet védekezni szabálytalansági eljárásban?

A védekezés mindig az adott ügy tényállásától függ. Nincs minden ügyre alkalmazható sablonválasz. Mégis vannak tipikus védekezési irányok, amelyeket érdemes megvizsgálni.

Nem történt szabálytalanság

Előfordulhat, hogy az ellenőrző szerv hiányos iratanyag alapján vont le következtetést, egy dokumentum rendelkezésre áll, a teljesítés megtörtént, a költség a projekt céljához kapcsolódott, vagy a projektmódosítás alapján a vitatott teljesítés elfogadható.

A hiba nem érintette a támogatás felhasználását

Nem minden formai vagy dokumentációs hiba azonos súlyú. Ha a hiba nem érintette érdemben a támogatás célját, az elszámolt költség jogosultságát vagy a verseny tisztaságát, vitatható lehet a súlyos pénzügyi jogkövetkezmény.

A pénzügyi korrekció mértéke aránytalan

Még ha történt is hiba, nem biztos, hogy a megállapított pénzügyi korrekció mértéke indokolt. Vizsgálni kell a hiba súlyát, a pénzügyi hatást, a projekt teljesülését, a verseny sérelmét és azt, hogy a teljes támogatás vagy csak egy költségtétel érintett-e.

Hiányzik az okozati kapcsolat

Nemcsak azt kell vizsgálni, hogy volt-e eltérés a szabályoktól, hanem azt is, hogy az eltérés milyen kapcsolatban áll a támogatás felhasználásával és a megállapított pénzügyi következménnyel. A szabálytalanság megállapításához főszabály szerint elegendő lehet a pénzügyi érdek sérelmének kockázata is, tényleges veszteség kimutatása nélkül; a tényleges pénzügyi hatás hiánya vagy csekély volta azonban a jogkövetkezmény mértéke és arányossága körében hozható fel.

Korábbi jóváhagyásra vagy hatósági álláspontra támaszkodtak

Ha a kedvezményezett az irányító hatóság, közreműködő szervezet, ellenőrző szerv vagy más illetékes szerv korábbi álláspontjára vagy jóváhagyására támaszkodott, ez fontos érv lehet az arányosság, a jóhiszeműség és a jogkövetkezmény mértéke körében. Ez az érv ugyanakkor főszabály szerint inkább a jogkövetkezmény mértékét és a felróhatóság megítélését befolyásolja, semmint hogy önmagában kizárná a szabálytalanság megállapítását vagy a visszafizetést.

Milyen bizonyítékok lehetnek fontosak?

Szabálytalansági eljárásban a bizonyítékoknak döntő szerepük van. A kedvezményezettnek nem elég az álláspontját előadni; azt iratokkal kell alátámasztania.

támogatási szerződés vagy támogatói okirat
pályázati felhívás és útmutató
támogatási kérelem
projektterv és költségvetés
módosítási kérelmek és jóváhagyások
közbeszerzési dokumentáció
beszerzési eljárás dokumentumai
ajánlatkérések és ajánlatok
bírálati jegyzőkönyvek
szerződések és megrendelők
teljesítésigazolások
számlák és kifizetési bizonylatok
banki igazolások
átadás-átvételi jegyzőkönyvek
fotódokumentáció
műszaki ellenőri vagy szakértői nyilatkozatok
jelenléti ívek, képzési dokumentumok
indikátorigazolások
fenntartási időszakra vonatkozó dokumentumok
levelezések az irányító hatósággal vagy közreműködő szervezettel
korábbi ellenőrzési jegyzőkönyvek és jóváhagyások

A bizonyítékokat célszerű nem ömlesztve benyújtani, hanem a megállapításokhoz kapcsolva rendszerezni. Minden vitatott állításhoz meg kell jelölni, melyik dokumentum mit bizonyít.

Tipikus szabálytalanságok támogatási ügyekben

Elszámolási hibák

Előfordulhat, hogy az ellenőrzés szerint a kedvezményezett olyan költséget számolt el, amely nem volt elszámolható, nem kapcsolódott kellően a projekthez, vagy nem felelt meg a felhívás feltételeinek.

nem megfelelő költségtípus
nem támogatható eszköz vagy szolgáltatás
hiányzó számla vagy teljesítésigazolás
vitatott piaci ár
megvalósítási időszakon kívüli teljesítés
nem megfelelő pénzügyi teljesítés
kettős finanszírozás gyanúja

Beszerzési szabályok megsértése

Ha a kedvezményezett nem közbeszerzési eljárást folytatott, attól még a beszerzésre vonatkozó támogatási szabályokat be kellett tartania.

nem volt megfelelő számú ajánlat
az ajánlatkérés nem volt kellően objektív
kapcsoltság merült fel
nem bizonyítható a piaci ár
nem volt megfelelő az értékelés dokumentálása
az ajánlatkérés utólag nem rekonstruálható

Közbeszerzési jogsértés

Közbeszerzési érintettség esetén a szabálytalansági eljárás különösen nagy pénzügyi kockázatot hordozhat.

közbeszerzési kötelezettség elmulasztása
eljárás jogszerűtlen mellőzése
alkalmassági vagy értékelési feltételek hibája
versenykorlátozó műszaki leírás
hirdetmény vagy dokumentáció hibája
szerződésmódosítás jogellenessége
összeférhetetlenségi ok fennállása

Projektcél vagy indikátor nem teljesítése

A támogatási projektekben gyakran vállalásokat kell teljesíteni. Ha az indikátor vagy projektcél nem teljesül, vizsgálni kell az okot, a felróhatóságot, a módosítási lehetőséget és a jogkövetkezmény arányosságát.

létszámvállalás
árbevétel-növekedés
kapacitásbővítés
képzési vagy foglalkoztatási mutató
energetikai megtakarítás
szolgáltatásfejlesztési cél

Fenntartási kötelezettség megsértése

Sok támogatási projekt esetén a projekt lezárását követően is fenn kell tartani bizonyos állapotot. Fenntartási ügyekben különösen fontos a tényleges használat, a vállalás tartalma és az arányosság vizsgálata.

eszköz projektcél szerinti használata
ingatlan rendeltetésszerű használata
létszám megtartása
projekt eredményeinek működtetése
külső okból bekövetkező nemteljesítés

Szabálytalanság, szerződésszegés, elszámolási hiba és adminisztratív hiányosság

Szabálytalanság

Szabálytalanságról akkor beszélünk, ha a támogatás felhasználása olyan jogszabályi, szerződéses vagy támogatási feltételbe ütközik, amely pénzügyi érdeksérelmet vagy annak kockázatát okozhatja.

Szerződésszegés

Szerződésszegés akkor merülhet fel, ha a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem, késedelmesen vagy nem megfelelően teljesíti. Nem minden szerződésszegés vezet szükségszerűen azonos mértékű pénzügyi korrekcióhoz.

Elszámolási hiba

Elszámolási hiba lehet például rosszul besorolt költség, hiányos bizonylat, nem megfelelő teljesítésigazolás vagy hibás kifizetési dokumentáció. Az elszámolási hiba súlya attól függ, hogy pótolható-e, érinti-e a költség jogosultságát, és volt-e pénzügyi hatása.

Adminisztratív hiányosság

Adminisztratív hiányosság lehet például egy dokumentum formai hiánya vagy egy nyilvántartási pontatlanság. Ha ez pótolható, és nem érinti a támogatás rendeltetésszerű felhasználását, akkor vitatható lehet a súlyos pénzügyi következmény.

Miért fontos az arányosság?

A szabálytalansági ügyekben az arányosság az egyik legfontosabb védekezési szempont. Nem mindegy, hogy egy kisebb dokumentációs hiba miatt néhány költségtételt vitatnak, vagy a teljes támogatás visszafizetését írják elő.

a hiba súlya
a hiba pénzügyi hatása
a projekt teljesülése
a kedvezményezett jóhiszeműsége
a hiba javíthatósága
a vitatott összeg aránya a teljes projekthez képest
a verseny vagy átláthatóság sérelme
volt-e tényleges jogosulatlan előny
van-e enyhébb jogkövetkezmény

Az arányosságra hivatkozás nem azt jelenti, hogy a hibát figyelmen kívül kell hagyni. Azt jelenti, hogy a jogkövetkezménynek igazodnia kell a hiba tényleges súlyához és hatásához.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Szabálytalansági eljárásban különösen akkor érdemes ügyvédhez fordulni, ha jelentős összegű támogatás visszafizetését helyezték kilátásba, pénzügyi korrekciót állapítottak meg, közbeszerzési vagy beszerzési szabálytalanság merült fel, a projekt teljes támogatása veszélybe került, határidős észrevételt kell benyújtani, a kedvezményezett vitatja a tényállást, a korrekció mértéke aránytalannak tűnik, jogorvoslat előkészítése szükséges, vagy a döntés a szervezet működését vagy likviditását veszélyezteti.

Az ügyvédi közreműködés nemcsak a jogi érvelés miatt lehet fontos. Gyakran az a döntő, hogy az iratanyagot megfelelően rendszerezzék, az ellenőrzési megállapításokra pontról pontra válaszoljanak, és a kedvezményezett ne mulassza el a határidőket.

Gyakori hibák szabálytalansági eljárásban

Túl későn kezdik el összerakni az iratanyagot

Szabálytalansági ügyekben sokszor nem az a baj, hogy nincs védekezési lehetőség, hanem az, hogy a kedvezményezett túl későn kezdi el összegyűjteni az iratokat.

Csak általánosságban vitatják a megállapítást

Nem elég azt írni, hogy a kedvezményezett nem ért egyet a szabálytalansági gyanúval. A konkrét megállapításokra konkrét választ kell adni.

Nem különítik el a ténybeli és jogi érveket

Először azt kell tisztázni, hogy a hatóság ténybeli megállapítása hibás-e. Ha igen, ezt iratokkal kell cáfolni. Ha a tényállás részben helyes, akkor a jogi minősítést, a pénzügyi hatást és az arányosságot kell vizsgálni.

Nem vitatják külön a pénzügyi korrekció mértékét

Még ha a szabálytalanság részben fenn is áll, külön vizsgálni kell, hogy a teljes támogatást érinti-e, csak egy költségtételt érint-e, volt-e tényleges pénzügyi hatás, sérült-e a verseny, és megvalósult-e a projekt célja.

Összekeverik a projekt sikerét a jogszerű felhasználással

Egy projekt lehet szakmailag hasznos és ténylegesen megvalósult, miközben az elszámolásban, beszerzésben vagy dokumentációban mégis felmerülhet szabálytalanság.

Nem figyelnek a jogorvoslati és bírósági út különbségére

A belső jogorvoslat, a polgári per és a közigazgatási per nem ugyanaz. A rosszul megválasztott perút vagy hibás kereseti kérelem súlyos jogérvényesítési kockázatot okozhat.

Gyakran ismételt kérdések

Mit jelent a szabálytalansági eljárás támogatásoknál?

Olyan támogatási jogi eljárást, amelyben azt vizsgálják, hogy a kedvezményezett a támogatást a jogszabályoknak, a felhívásnak, a támogatási szerződésnek vagy támogatói okiratnak és az elszámolási szabályoknak megfelelően használta-e fel.

A szabálytalansági eljárás megindítása azt jelenti, hogy biztosan vissza kell fizetni a támogatást?

Nem. Az eljárás megindítása azt jelenti, hogy szabálytalansági gyanút vizsgálnak. A kedvezményezettnek lehetősége lehet észrevételt tenni, iratokat benyújtani és vitatni a tényállást, a jogi minősítést vagy a jogkövetkezményt.

Mi lehet a szabálytalansági eljárás következménye?

Pénzügyi korrekció, támogatáscsökkentés, költségek el nem fogadása, visszafizetési kötelezettség, kifizetés felfüggesztése, a támogatási szerződéstől való elállás vagy más támogatási jogkövetkezmény.

Érdemes-e észrevételt tenni?

Igen, ha a megállapítás vitatható, hiányos, aránytalan vagy téves. Az észrevételben célszerű pontról pontra reagálni a megállapításokra, és iratokkal alátámasztani az álláspontot.

Mi az a pénzügyi korrekció?

Olyan támogatási jogkövetkezmény, amelynek eredményeként a támogatás egy részét vagy egészét csökkentik, megvonják, illetve visszafizetésre írják elő.

Lehet-e vitatni a pénzügyi korrekció mértékét?

Igen. A korrekció mértéke önállóan is vitatható lehet, különösen akkor, ha a hiba nem érintette a teljes projektet, nem okozott tényleges pénzügyi hátrányt, nem sértette a versenyt, vagy a projekt célja lényegében megvalósult.

Közbeszerzési hiba esetén mindig vissza kell fizetni a támogatást?

Nem feltétlenül. Vizsgálni kell a jogsértés jellegét, súlyát, a versenyre gyakorolt hatását, a szerződés teljesítését, a projekt céljának megvalósulását és a pénzügyi korrekció arányosságát.

Meg lehet-e támadni bíróságon a visszafizetési kötelezettséget?

Igen, bizonyos esetekben bíróság előtt vitatható lehet a visszafizetési igény, az elállás vagy más támogatási jogviszonybeli jogkövetkezmény. A perút azonban nem automatikus: mindig külön kell vizsgálni, hogy polgári vagy közigazgatási jogvita merül-e fel.

Vonatkozik ez az útmutató agrártámogatásokra is?

Ez az útmutató elsősorban hazai végrehajtású, nem agrár uniós támogatásokra fókuszál. Agrártámogatásoknál – különösen KAP, EMGA, EMVA vagy nemzeti agrártámogatás esetén – külön eljárási szabályokat kell vizsgálni.

Vonatkozik ez az útmutató Interreg-támogatásokra?

Az Interreg-programok külön végrehajtási és programszabályok alá tartozhatnak, ezért az Interreg-projektek szabálytalansági, elszámolási és jogorvoslati kérdéseit mindig az adott Interreg-program dokumentumai, a támogatási szerződés, a programkézikönyv és a vonatkozó külön rendeleti szabályok alapján kell vizsgálni.

Vonatkozik ez az útmutató közvetlen EU-támogatásokra?

Közvetlen EU-támogatásoknál a támogatási jogviszony jellemzően az Európai Bizottsággal, végrehajtó ügynökséggel vagy más uniós szervvel jön létre. Ilyenkor nem a magyar szabálytalansági eljárási modell az elsődleges, hanem az adott EU-program felhívása, a Grant Agreement, a Model Grant Agreement, az EU Financial Regulation és az uniós audit-, recovery- és jogorvoslati szabályok.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Különösen akkor, ha jelentős összegű visszafizetés, pénzügyi korrekció, közbeszerzési vagy beszerzési szabálytalanság, jogorvoslat, határidős észrevétel, kifogás benyújtásának szükségessége, vagy likviditást veszélyeztető döntés lehetősége merül fel.

Jogszabályi háttér és elsődleges források

A szabálytalansági eljárások jogi háttere attól függ, hogy melyik támogatási időszakról, melyik támogatási konstrukcióról és milyen forrásról van szó. A következő forrásokat kell különösen vizsgálni:

256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet– a 2021–2027 programozási időszak egyes európai uniós alapjaiból származó támogatások felhasználásának rendje
272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet– a 2014–2020 programozási időszak támogatási szabályai
támogatási szerződés vagy támogatói okirat – az adott projekt egyedi feltételei
pályázati felhívás, útmutató és programdokumentumok – az elszámolhatóság, szakmai vállalások és projektfeltételek alapdokumentumai
közbeszerzési szabályok – ha a projekt közbeszerzési vagy beszerzési kötelezettséget érint
241/2023. (VI. 20.) Korm. rendelet és 512/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet– egyes 2021–2027-es Interreg és európai területi együttműködési programok hazai végrehajtási szabályai
2022. évi LXV. törvény és 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet– KAP és nemzeti agrártámogatások eljárási szabályai
EU Grant Agreement, Model Grant Agreement és programdokumentumok – közvetlen EU-támogatásoknál
Kúria gyakorlata a támogatási szerződéses jogviszony, szabálytalansági döntés, elállás, visszafizetés, polgári és közigazgatási per elhatárolása körében

Fontos, hogy nem minden szabálytalansági ügyre ugyanaz a rendeleti háttér alkalmazandó. Egy 2014–2020-as projekt, egy 2021–2027-es projekt, egy hazai költségvetési támogatás, egy agrártámogatás, egy Interreg-projekt vagy egy közvetlen EU-támogatás eltérő részletszabályok alá tartozhat.

Kapcsolódó jogi kérdések

Mit lehet tenni támogatás-visszafizetési kötelezettség esetén?
Mikor aránytalan a pénzügyi korrekció?
Hogyan lehet vitatni egy közbeszerzési szabálytalanságot?
Mikor minősül egy elszámolási hiba szabálytalanságnak?
Mit jelent a fenntartási kötelezettség megsértése?
Hogyan kell észrevételt írni szabálytalansági eljárásban?
Mikor indítható közigazgatási per támogatási ügyben?
Mikor indítható polgári per támogatás-visszafizetés miatt?
Milyen bizonyítékok szükségesek támogatási jogvitában?

Kapcsolódó útmutatók

Ki felel az azbeszttel szennyezett murva eltávolításáért?
Ingatlan értékcsökkenés és kártérítés környezeti vagy ipari kár esetén
Közbeszerzési szabálytalanság és pénzügyi korrekció
Támogatás visszafizetése: jogi lehetőségek
Közigazgatási per támogatási ügyben
Polgári per támogatás-visszafizetés miatt
Interreg támogatás visszafizetése és jogorvoslat
Agrártámogatás visszafizetése és jogorvoslat
Közvetlen EU-támogatások visszakövetelése és audit

Szerző és szakmai felülvizsgálat

Szerző: Dr. Vizeli Kornél ügyvéd

Szakmai lektor: Dr. Vizeli Kornél ügyvéd

Első közzététel: 2026. június 19.

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026. június 19.

Ez az útmutató általános jogi tájékoztatást tartalmaz. Nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti az adott ügy iratain, határidején, támogatási szerződésén, támogatói okiratán és bizonyítékain alapuló ügyvédi vizsgálatot.