A cégbejegyzés utáni teendők összefoglalása ügyvezetőknek, cégvezetőknek, cégtulajdonosoknak

Vissza a jogi tudásközpontba

Cégalapítás után mi a teendő?

Gyakorlati útmutató bankszámlanyitáshoz, Cégkapuhoz, NAV-bejelentésekhez, engedélyekhez és Kft. törzstőkéhez

A cégalapítás nem ér véget azzal, hogy a társasági szerződést aláírják és a cégbíróság bejegyzi a társaságot. A bejegyzést követően több adminisztratív, adózási, pénzügyi és hatósági teendő van, amelyet rövid időn belül teljesíteni kell.

Egy új cég működése szempontjából különösen fontos, hogy a bankszámlanyitás, a könyvelő bevonása, a Cégkapu-regisztráció, a kamarai regisztráció, az esetleges NAV-bejelentések, valamint a tevékenységhez kapcsolódó engedélyek időben és megfelelő tartalommal történjenek meg.

Az alábbi útmutató azt foglalja össze, hogy cégalapítás után mire kell figyelni, milyen határidők merülhetnek fel, és melyek azok a tipikus hibák, amelyek később bírságot, működési akadályt vagy jogvitát okozhatnak.

1. Mi történik automatikusan a cégbejegyzés során?

A cégbejegyzési eljárás során több adat automatikusan továbbításra kerül az illetékes szervek felé. A cég az adószámát az adóregisztrációs eljárás során kapja meg, a statisztikai számjel pedig főszabály szerint egyablakos rendszerben kerül előállításra.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cégvezetőnek a bejegyzés után már nincs további dolga. Az automatikusan létrejövő adatok mellett több olyan bejelentés, regisztráció és gyakorlati lépés van, amelyet külön kell ellenőrizni vagy elintézni.

• a pénzforgalmi bankszámla megnyitása;
• a könyvelő kiválasztása és a könyvelési adatok átadása;
• a Cégkapu beállítása;
• a kamarai regisztráció;
• az ügyvezető, tag vagy munkavállaló jogviszonyának adózási kezelése;
• a tevékenységhez szükséges külön bejelentés vagy engedély;
• Kft. esetén a törzstőke rendelkezésre bocsátása.

2. Bankszámlanyitás: a társaságnak pénzforgalmi számlára van szüksége

Gazdasági társaság esetén pénzforgalmi bankszámlát kell nyitni. Ez nem egyszerű kényelmi kérdés, hanem működési és adózási alapfeltétel.

A Cégtörvény (Ctv. 30.§ (5) bekezdése) alapján a cég a bejegyzését követő nyolc napon belül köteles a pénzforgalmi számláját megnyitni és a rendelkezésre bocsátott, a pénzforgalmi számla megnyitásáig a cég működése során fel nem használt pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét a számlára befizetni.A bankszámlanyitást ezért célszerű a cégbejegyzést követően haladéktalanul elindítani.

A banki átvilágítás, a tényleges tulajdonosi adatok ellenőrzése és a belső banki jóváhagyás időt vehet igénybe, ezért a bankszámlanyitást nem érdemes az utolsó napokra hagyni.

• társasági szerződés vagy alapító okirat;
• cégbejegyzésről szóló végzés vagy cégkivonat;
• adószám;
• ügyvezető személyazonosító okmányai;
• tényleges tulajdonosi nyilatkozat;
• adott esetben aláírásminta vagy aláírási címpéldány.

3. Könyvelő kiválasztása: nem elég az első bevallás előtt keresni

Új cég esetén könyvelőt célszerű már a bejegyzés előtt vagy legkésőbb közvetlenül a bejegyzés után bevonni. A könyvelő nemcsak a bevallások beadásában segít, hanem abban is, hogy az induláskor helyesen legyenek kezelve az adózási és bejelentési kérdések.

Tipikus hiba, hogy a cég bejegyzése után az ügyvezető elkezd számlázni, szerződéseket kötni, munkavállalót foglalkoztatni, de a könyvelő csak később kapja meg az adatokat. Ez bejelentési hibákhoz, mulasztási bírsághoz vagy rossz adózási döntésekhez vezethet.

• társasági szerződés;
• cégbejegyző végzés;
• adószám;
• bankszámlaszám;
• ügyvezető jogviszonyára vonatkozó adatok;
• tagok személyes közreműködésére vonatkozó információk;
• tevékenységi körök;
• alkalmazottak adatai, ha lesz munkavállaló;
• számlázóprogram adatai;
• áfa-, közösségi adószám- vagy egyéb adózási döntések.

4. NAV-bejelentések és adózási döntések

A cég adószámának megállapítása a cégbejegyzési eljáráshoz kapcsolódik, de ez nem jelenti azt, hogy minden NAV-adat automatikusan rendezett lesz. További adatbejelentésre lehet szükség, ha olyan adat merül fel, amelyről a NAV más hatóságtól nem kap információt, vagy amelynek bejelentését jogszabály külön előírja.

A munkavállalók és más biztosítottak bejelentését a foglalkoztatás, illetve a biztosítási jogviszony megkezdése előtt kell rendezni. Az ügyvezető és a személyesen közreműködő tag jogviszonya szintén adózási és járulékfizetési kérdéseket vethet fel, ezért ezt már a cég indulásakor tisztázni kell.

• ügyvezető jogviszonya;
• tag személyes közreműködése;
• alkalmazottak bejelentése;
• áfával kapcsolatos választások;
• közösségi adószám szükségessége;
• telephely, fióktelep vagy tevékenységi kör változása;
• számlázási rend és NAV Online Számla-adatszolgáltatás technikai beállításai;
• állandó meghatalmazás, ha a könyvelő jár el a cég nevében.

5. Cégkapu-regisztráció: a hivatalos iratok ide érkeznek

A gazdálkodó szervezetek számára kötelező az elektronikus kapcsolattartás, ennek egyik alapvető eszköze a Cégkapu. A Cégkapu nem egyszerű e-mail cím, hanem hivatalos elektronikus tárhely.

A gazdálkodó szervezetnek a nyilvántartásba vételét, illetve létrejöttét követő 8 napon belül kell gondoskodnia a hivatalos elektronikus elérhetőség bejelentéséről, illetve használatáról. (az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény alapján)

A Cégkapuval kapcsolatban nem elég az, hogy technikailag létrejön a tárhely. Be kell állítani, hogy ki kezeli, ki kap értesítést, ki jogosult iratokat letölteni és beküldeni. Gyakori hiba, hogy a Cégkapu létrejön, de senki nem figyeli rendszeresen.

• NAV-iratok;
• önkormányzati adóhatósági iratok;
• kormányhivatali iratok;
• bírósági vagy hatósági értesítések;
• határidőt tartalmazó hivatalos dokumentumok.

6. Ügyfélkapu+, DÁP, meghatalmazások

A cég önálló jogalany, de a gyakorlatban az ügyvezető vagy a meghatalmazott könyvelő, ügyvéd, adótanácsadó jár el a nevében. Ehhez szükség lehet személyes elektronikus azonosításra és megfelelő meghatalmazásokra.

Az ügyvezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy rendelkezzen olyan elektronikus azonosítási lehetőséggel, amellyel a szükséges ügyintézést el tudja végezni. A könyvelő vagy más meghatalmazott eljárásához megfelelő, elektronikusan bejelentett képviseleti jogosultság szükséges lehet.

Az elektronikus azonosítási rendszer folyamatosan változik. Az ügyvezetőnek és a meghatalmazottaknak célszerű ellenőrizniük, hogy az aktuálisan használható belépési módokkal – például DÁP- vagy Ügyfélkapu+-azonosítással – ténylegesen el tudják-e intézni a szükséges cégügyeket.

7. Kamarai regisztráció és kamarai hozzájárulás

A gazdálkodó szervezeteknek a székhely szerint illetékes kereskedelmi és iparkamaránál nyilvántartásba vételt kell kezdeményezniük. A kamarai regisztráció nem azonos az önkéntes kamarai tagsággal.

Az újonnan létrejövő társas vállalkozásoknak a cégjegyzékbe való bejegyzésüket követő 15 munkanapon belül kell kezdeményezniük a kamarai nyilvántartásba vételt. A kamarai hozzájárulás összege jelenleg évi 5.000 Ft, amelyet évente március 31-ig kell megfizetni. (1999. évi CXXI. törvény 8/A. § és 34/A. §)

A kamarai regisztráció elmulasztása később igazolási, pályázati, szerződéskötési vagy hatósági ügyintézési problémát okozhat.

8. Helyi iparűzési adó és önkormányzati kapcsolódás

A cég székhelye, telephelye és tevékenysége alapján helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség merülhet fel. Egyes adatok automatikusan is továbbításra kerülhetnek, de a cégnek és a könyvelőnek ellenőriznie kell, hogy a helyi adózási kötelezettségek megfelelően rendezettek-e.

Ha külön bejelentési kötelezettség keletkezik, annak határideje általában az adókötelezettség keletkezésétől számított 15 nap. Különösen figyelni kell több telephely, más önkormányzat területén végzett tevékenység vagy iparűzési adó megosztása esetén.

9. Kereskedelmi tevékenység: bejelentés vagy működési engedély

Ha a cég kereskedelmi tevékenységet végez, nem elegendő a megfelelő TEÁOR-kód szerepeltetése. A tényleges tevékenységtől függően szükség lehet kereskedelmi bejelentésre, működési engedélyre vagy külön hatósági engedélyre.

A tevékenység megkezdése előtt tisztázni kell, hogy elegendő-e bejelentést tenni, vagy az adott tevékenység csak engedély birtokában kezdhető meg. A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő 20 nap.

• üzletben történő kereskedelem;
• webáruházas értékesítés;
• vendéglátás;
• élelmiszerrel kapcsolatos tevékenység;
• jövedéki termékek;
• speciális termékek forgalmazása;
• mozgóbolt vagy csomagküldő kereskedelem.

10. Telephely, telepengedély, telepbejelentés

Nem minden telephely engedélyköteles, de egyes termelő és szolgáltató tevékenységeknél telepbejelentési vagy telepengedélyezési kötelezettség merülhet fel.

A telepengedély vagy telepbejelentés kérdését nem a társasági szerződés, hanem a tényleges tevékenység és a működés helye alapján kell megítélni. Telepengedélynél az ügyintézési határidő 30 nap, és az engedélyköteles tevékenység csak a megfelelő engedély birtokában kezdhető meg.

• gyártási vagy termelő tevékenység;
• műhely működtetése;
• raktározási tevékenység;
• zajjal, környezetterheléssel, veszélyes anyaggal vagy nagyobb forgalommal járó tevékenység;
• olyan telephely használata, amelynél önkormányzati vagy szakhatósági kontroll szükséges lehet.

11. Kft. esetén a törzstőke rendelkezésre bocsátása

Kft. alapítása esetén a törzstőke minimuma 3 millió forint. A tagok törzsbetétjei a társasági szerződésben kerülnek rögzítésre, az egyes törzsbetétek összege pedig nem lehet kevesebb 100.000 Ft-nál. (Ptk. 3:161. §)

A törzstőke rendelkezésre bocsátása történhet pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással. Ha a társasági szerződés alapján a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes összegét nem kell a bejegyzésig befizetni, akkor a későbbi teljesítésre és az osztalékfizetésre külön szabályok vonatkoznak.

Ha a pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem teljesítik teljes egészében alapításkor, a Ptk. alapján a fennmaradó részt legkésőbb a társaság második teljes üzleti évéről készült beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül kell teljesíteni, és addig osztalékfizetési korlátozás is felmerülhet. (Ptk. 3:162. §)

• mennyi a törzstőke;
• ki milyen összegű törzsbetétet vállal;
• mikor kell befizetni a pénzbeli hozzájárulást;
• van-e apport;
• mikor és milyen módon történik a rendelkezésre bocsátás;
• milyen osztalékfizetési korlátok merülhetnek fel.

12. Számlázás, NAV Online Számla-adatszolgáltatás, adatkezelés és működési dokumentumok

A cég működéséhez gyakran már az első ügylet előtt szükség van a számlázás technikai feltételeinek, a NAV Online Számla-adatszolgáltatás működésének, az adatkezelési dokumentumoknak és az alapvető szerződéses iratoknak a rendezésére.

Érdemes már az induláskor ellenőrizni:

• milyen számlázóprogramot vagy számlázási megoldást használ a cég;
• ki fér hozzá a számlázáshoz;
• működik-e a NAV Online Számla-adatszolgáltatás;
• milyen szerződésmintákat használ a cég;
• kell-e általános szerződési feltétel vagy adatkezelési tájékoztató;
• lesz-e weboldal vagy webáruház;
• vannak-e fogyasztóvédelmi kötelezettségek;
• szükséges-e munkaszerződés, megbízási szerződés vagy vállalkozási szerződés.

A hibásan átvett, internetről letöltött vagy a cég működésére nem szabott dokumentumok később adózási, adatvédelmi, fogyasztóvédelmi vagy szerződéses problémát okozhatnak.

13. Gyors ellenőrzőlista cégalapítás után

Az alábbi ellenőrzőlista összefoglalja a legfontosabb cégalapítás utáni teendőket. Ahol van napra pontos törvényi vagy jogszabályi határidő, azt külön feltüntettük. Ahol nincs ilyen, ott a gyakorlati javaslat azt mutatja meg, hogy mikor érdemes az adott lépést elintézni a biztonságos működés érdekében.

Pénzforgalmi bankszámla nyitása

• Határidő: a cégbejegyzéstől számított 8 nap.
• Gyakorlati javaslat: cégbejegyzés után azonnal.
• Ki intézi? Ügyvezető / bank.
• Mire kell figyelni? Gazdasági társaságnak legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.

Könyvelő bevonása

• Határidő: nincs általános, napban meghatározott törvényi határidő.
• Gyakorlati javaslat: már alapítás előtt vagy közvetlenül bejegyzés után.
• Ki intézi? Ügyvezető.
• Mire kell figyelni? Az ügyvezető jogviszonya, a tagi közreműködés, az áfa, az alkalmazottak és a bevallások miatt nem érdemes halogatni.

NAV-adószám és alapbejelentkezés

• Határidő: cég esetén főszabály szerint egyablakos rendszerben történik.
• Gyakorlati javaslat: cégbejegyzés után ellenőrizni kell.
• Ki intézi? Cégbíróság / NAV / könyvelő.
• Mire kell figyelni? A cégeknek külön NAV-bejelentkezést általában nem kell tenniük, mert a cégbírósági kérelemmel teljesül az alapbejelentkezés.

NAV-változásbejelentés

• Határidő: a változás bekövetkezésétől számított 15 nap, ha azt más hatóság nem továbbítja.
• Gyakorlati javaslat: változáskor azonnal egyeztetni kell a könyvelővel.
• Ki intézi? Könyvelő / ügyvezető.
• Mire kell figyelni? Nem minden adat jut el automatikusan a NAV-hoz; amit a cégbíróság vagy más nyilvántartás nem továbbít, azt külön be kell jelenteni.

Munkavállaló vagy más biztosított jogviszony bejelentése

• Határidő: a foglalkoztatás megkezdése előtt, legkésőbb a biztosítás első napján. A jogviszony végét és szünetelését főszabály szerint 8 napon belül kell bejelenteni.
• Gyakorlati javaslat: munkába állás előtt.
• Ki intézi? Könyvelő / munkáltató.
• Mire kell figyelni? Bejelentés nélkül ne kezdjen dolgozni a munkavállaló vagy más biztosított.

Cégkapu és hivatalos elektronikus elérhetőség

• Határidő: a nyilvántartásba vételtől vagy létrejöttől számított 8 nap.
• Gyakorlati javaslat: cégbejegyzés után azonnal.
• Ki intézi? Ügyvezető / meghatalmazott.
• Mire kell figyelni? A hivatalos iratok ide érkeznek; be kell állítani, ki figyeli és ki kezeli a Cégkaput.

Kamarai regisztráció

• Határidő: a cégjegyzékbe történő bejegyzést követő 15 munkanap.
• Gyakorlati javaslat: bankszámla és adószám rendezése után azonnal.
• Ki intézi? Ügyvezető / könyvelő.
• Mire kell figyelni? A székhely szerint illetékes területi gazdasági kamaránál kell kezdeményezni.

Kamarai hozzájárulás

• Határidő: évente március 31-ig; induláskor a regisztrációhoz kapcsolódóan fizetendő.
• Gyakorlati javaslat: a kamarai regisztrációval együtt.
• Ki intézi? Ügyvezető / könyvelő.
• Mire kell figyelni? Az éves kamarai hozzájárulás összege jelenleg 5.000 Ft.

Helyi iparűzési adó és önkormányzati adóügyek

• Határidő: ha külön bejelentési kötelezettség keletkezik, annak határideje általában 15 nap.
• Gyakorlati javaslat: bejegyzés után ellenőrizni kell az önkormányzati nyilvántartást.
• Ki intézi? Könyvelő.
• Mire kell figyelni? Nem minden esetben szükséges külön bejelentés, de az önkormányzati adóhatósági nyilvántartást, a telephelyeket és az esetleges adóalap-megállapítási választásokat a könyvelővel ellenőrizni kell.

Kereskedelmi tevékenység bejelentése

• Határidő: a tevékenység megkezdése előtt.
• Gyakorlati javaslat: működés előtt.
• Ki intézi? Ügyvezető / önkormányzat.
• Mire kell figyelni? A kereskedelmi tevékenység bejelentését a jegyző veszi nyilvántartásba; egyes esetekben működési engedély vagy más külön engedély is szükséges lehet.

Működési engedély kizárólag üzletben forgalmazható termékhez

• Határidő: a tevékenység megkezdése előtt, engedély birtokában. Az ügyintézési határidő 20 nap.
• Gyakorlati javaslat: üzletnyitás előtt.
• Ki intézi? Ügyvezető / jegyző.
• Mire kell figyelni? Kizárólag üzletben forgalmazható termékkör esetén a működéshez működési engedély szükséges.

Kereskedelmi adatok változása

• Határidő: főszabály szerint haladéktalanul; általános nyitvatartási időn túli nyitvatartás esetén 8 nappal korábban.
• Gyakorlati javaslat: változás előtt egyeztetni kell.
• Ki intézi? Ügyvezető.
• Mire kell figyelni? Nyitvatartási és egyéb kereskedelmi adatok változásánál külön bejelentési szabály lehet.

Telepbejelentés

• Határidő: a tevékenység megkezdése előtt.
• Gyakorlati javaslat: telephely használata előtt.
• Ki intézi? Ügyvezető / jegyző.
• Mire kell figyelni? Bejelentésköteles ipari tevékenységnél a tevékenység megkezdését megelőzően kell bejelenteni.

Telepengedély

• Határidő: a tevékenység csak végleges telepengedély birtokában kezdhető meg. Az ügyintézési határidő 30 nap.
• Gyakorlati javaslat: előzetesen, indulás előtt.
• Ki intézi? Ügyvezető / jegyző.
• Mire kell figyelni? Engedélyköteles termelő vagy szolgáltató tevékenységnél a működés csak engedély birtokában kezdhető meg.

Kft. törzstőke minimuma

• Határidő: alapításkor legalább 3.000.000 Ft törzstőke; az egyes törzsbetétek minimuma 100.000 Ft.
• Gyakorlati javaslat: alapításkor pontosan rögzíteni kell.
• Ki intézi? Tagok / ügyvéd.
• Mire kell figyelni? A törzstőkét és a törzsbetéteket a társasági szerződésben pontosan kell meghatározni.

Kft. pénzbeli hozzájárulás teljesítése

• Határidő: a társasági szerződés szerint; ha nem teljesül teljesen, legkésőbb a második teljes üzleti év beszámolójának elfogadásától számított 3 hónapon belül.
• Gyakorlati javaslat: célszerű bankszámlanyitás után mielőbb rendezni.
• Ki intézi? Tagok / ügyvezető.
• Mire kell figyelni? Amíg nincs teljes befizetés, osztalékfizetési korlát és tagi helytállási kockázat merülhet fel.

Kft. apport teljesítése

• Határidő: ha az apport eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig; egyébként legfeljebb 3 év.
• Gyakorlati javaslat: alapításkor pontosan szabályozni kell.
• Ki intézi? Tagok / ügyvéd.
• Mire kell figyelni? A 3 évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezés a három évet meghaladó részében semmis.

Számlázás és NAV Online Számla

• Határidő: nincs általános „cégalapítás utáni” napban meghatározott határidő.
• Gyakorlati javaslat: az első számla kiállítása előtt.
• Ki intézi? Ügyvezető / könyvelő.
• Mire kell figyelni? A számlázási és online számlaadatszolgáltatási megfelelőséget az első számla kiállítása előtt rendezni kell.

Adatkezelési tájékoztató, ÁSZF és szerződésminták

• Határidő: nincs egységes, napban meghatározott törvényi határidő.
• Gyakorlati javaslat: weboldal, webáruház, ügyfélszerzés vagy adatkezelés megkezdése előtt.
• Ki intézi? Ügyvezető / ügyvéd.
• Mire kell figyelni? Ha a cég személyes adatot kezel, online szolgáltatást nyújt vagy fogyasztókkal szerződik, ezeket indulás előtt kell rendbe tenni.

14. Tipikus hibák cégalapítás után

• a bankszámla késedelmes megnyitása;
• a könyvelő késői bevonása;
• a Cégkapu figyelésének elmulasztása;
• az ügyvezető jogviszonyának rossz adózási kezelése;
• a tag személyes közreműködésének figyelmen kívül hagyása;
• a kamarai regisztráció elmulasztása;
• kereskedelmi vagy telepengedély nélküli működés;
• nem megfelelő tevékenységi kör kiválasztása;
• a törzstőke teljesítésének félreértése;
• rossz szerződésminták használata;
• adatkezelési és fogyasztóvédelmi dokumentumok hiánya.

A fenti hibák közül több olyan, amely induláskor néhány órás egyeztetéssel megelőzhető lenne, később viszont bírsághoz, szerződéses vitához vagy működési akadályhoz vezethet.

15. Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Ügyvédi segítség nemcsak a társasági szerződés elkészítésénél kötelező, de a cég tényleges működésének előkészítésénél is hasznos. A jól előkészített cégalapítás nemcsak azt jelenti, hogy a cég bejegyzésre kerül. A valódi cél az, hogy a társaság működése jogilag, adózási és adminisztratív szempontból is rendezett legyen.

• több tag alapít céget;
• a tagok személyesen is közreműködnek;
• üzletrész-átruházási szabályokat, vételi jogot vagy tagi megállapodást szeretnének;
• kereskedelmi, ipari vagy engedélyköteles tevékenységet végeznének;
• webáruházat vagy online szolgáltatást indítanak;
• már induláskor szerződésmintákra van szükség;
• fontos a törzstőke, apport vagy tagi finanszírozás pontos szabályozása
• munkavállalük kerülnek bejelentésre, így szükséges a munkaviszonyok átgondolt, jogilag megfelelő szabályozása.

Összefoglalás

Cégalapítás után több olyan teendő van, amelyet nem szabad halogatni. A bankszámlanyitás, a könyvelő bevonása, a Cégkapu, a kamarai regisztráció, az adózási bejelentések, az esetleges kereskedelmi vagy telepengedélyezési kötelezettségek, valamint Kft. esetén a törzstőke szabályos rendelkezésre bocsátása mind olyan pont, amely meghatározza a cég biztonságos indulását.

Egy új vállalkozásnál nem az a kérdés, hogy bejegyezték-e a céget, hanem az, hogy a cég a bejegyzés után szabályosan és biztonságosan meg tudja-e kezdeni a működését.

Ha cégalapítás előtt áll, vagy már bejegyezték a társaságát, de nem biztos abban, hogy minden szükséges lépést megtett, érdemes az indulás előtt jogi és könyvelői oldalról is áttekinteni a teendőket.

Jogszabályi háttér és felhasznált források

• 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Art.)– pénzforgalmi számla, adatbejelentés, változásbejelentés.
• 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról– adóigazgatási eljárási háttér.
• 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (Pmt.)– ügyfél-átvilágítás és tényleges tulajdonosi adatok.
• digitális államról szóló 2023. évi CIII. törvény
• 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet– digitális állampolgárság, digitális szolgáltatások és Cégkapu-szolgáltatás szabályai.
• 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról– kamarai nyilvántartásba vétel és kamarai hozzájárulás.
• 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet– kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételei, bejelentés és működési engedély.
• 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet– telepengedély, telepbejelentés, telepengedélyezési eljárás.
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről – Kft. törzstőke, pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szabályai.
• NAV tájékoztatók – kezdő vállalkozások, adószám, foglalkoztatotti bejelentés.
• KSH tájékoztató – statisztikai számjel egyablakos rendszerben.
• MKIK és területi kamarák tájékoztatói – kamarai regisztráció és hozzájárulás.
• Magyarország.hu / Cégkapu tájékoztatók – Cégkapu-regisztráció és hivatalos elektronikus kapcsolattartás.

Szerző és szakmai felülvizsgálat

Szerző: Dr. Vizeli Kornél ügyvéd

Szakmai felülvizsgálat: Dr. Vizeli Kornél ügyvéd

Első közzététel: 2026. június 24.

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026. június 24.

Ez az útmutató általános jogi tájékoztatást tartalmaz. Nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti az adott cég társasági szerződésén, tevékenységén, adózási helyzetén, engedélyezési kötelezettségein és működési körülményein alapuló ügyvédi és könyvelői vizsgálatot.