A táppénz alatt a keresőképtelenség felülvizsgálata munkáltatóként – mit tehet, ha kétséges, hogy a munkavállaló valóban keresőképtelen-e?

Jogi válasz röviden

Ha a munkáltatóban alapos kétség merül fel, hogy a munkavállaló valóban keresőképtelen-e, nem célszerű saját szakállára „nyomozásba” kezdenie. A munkáltató jogszerű eszköze a keresőképtelenség hivatalos felülvizsgálatának kezdeményezése a kormányhivatalnál.

A munkáltató a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt kérheti a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát. A kérelmet nem a munkáltató székhelye szerinti kormányhivatalhoz kell benyújtani, hanem ahhoz a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalhoz, amely a munkavállalót keresőképtelen állományban tartó orvos vagy egészségügyi szolgáltató szerint illetékes.

A felülvizsgálatot szakértő főorvos, illetve szükség esetén felülvéleményező főorvos végzi. A szakértő főorvos betekinthet a betegdokumentációba, megvizsgálhatja a munkavállalót, szakorvosi vizsgálatot kezdeményezhet, és dönthet a keresőképtelenség vagy keresőképesség kérdésében.

Fontos azonban, hogy a munkáltatói gyanú önmagában nem elég fegyelmezési, felmondási vagy más munkajogi intézkedéshez. A munkáltatónak a jogszerű eljárási utat, az adatvédelmi szabályokat és az arányosság követelményét is be kell tartania.

Lényeg röviden

Jogterület: munkajog, társadalombiztosítási jog, egészségbiztosítás, adatvédelem

Érintettek: munkáltatók, HR-vezetők, cégvezetők, társadalombiztosítási kifizetőhelyek, keresőképtelen állományban lévő munkavállalók

Kulcskérdés: mit tehet a munkáltató, ha azt gyanítja, hogy a munkavállaló jogosulatlanul van betegszabadságon vagy táppénzen?

Tipikus ügyek: hosszabb keresőképtelenség, gyanús közösségi médiás aktivitás, munkavégzés gyanúja táppénz alatt, elhúzódó betegállomány, munkáltatói bizalomvesztés, táppénzes visszaélés gyanúja

Amit ebből az útmutatóból megtudhat

• mikor kezdeményezheti a munkáltató a keresőképtelenség felülvizsgálatát;
• melyik kormányhivatalhoz kell fordulni;
• milyen adatokat kell tartalmaznia a kérelemnek;
• kell-e indokolni a felülvizsgálati kérelmet;
• milyen bizonyítékokat lehet jogszerűen csatolni;
• mit vizsgálhat a szakértő főorvos;
• mennyi az eljárás díja;
• milyen döntés születhet;
• van-e jogorvoslat a döntéssel szemben;
• mit nem tehet a munkáltató keresőképtelenség gyanúja esetén;
• mikor érdemes ügyvédhez fordulni.

Kinek szól ez az útmutató?

Ez az útmutató különösen hasznos lehet:

• munkáltatóknak;
• ügyvezetőknek;
• HR-vezetőknek;
• bérszámfejtéssel foglalkozó szakembereknek;
• társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégeknek;
• olyan munkáltatóknak, akik visszatérő táppénzes visszaélések gyanújával szembesülnek;
• olyan cégeknek, amelyek egy munkajogi intézkedés előtt jogszerűen szeretnék tisztázni a keresőképtelenség kérdését.

Mi az a keresőképtelenség?

A keresőképtelenség azt jelenti, hogy a munkavállaló egészségi állapota miatt átmenetileg nem képes a munkáját ellátni. Ennek orvosi megállapítása nem a munkáltató feladata, hanem az arra jogosult orvosé.

A keresőképtelenséghez több munkajogi és társadalombiztosítási következmény kapcsolódhat. A munkavállaló a keresőképtelenség ideje alatt mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól, betegszabadságra vagy táppénzre lehet jogosult, és a munkáltató működése szempontjából a távolléte szervezési problémát okozhat.

A munkáltató azonban nem bírálhatja felül saját maga az orvosi igazolást. Ha kétsége van, a jogszerű út a hivatalos felülvizsgálat kezdeményezése.

Mikor merülhet fel munkáltatói gyanú?

A munkáltatóban több okból is felmerülhet, hogy a munkavállaló keresőképtelensége vitatható.

• a munkavállaló a keresőképtelenség alatt más tevékenységet végez;
• nyilvános közösségi médiás bejegyzések alapján aktív, utazik vagy rendezvényeken vesz részt;
• olyan munkavégzés gyanúja merül fel, amely ellentmond a keresőképtelenség okának;
• a munkavállaló hosszabb időn át elérhetetlen;
• a keresőképtelenség időzítése munkajogi konfliktushoz, ellenőrzéshez vagy várható munkáltatói intézkedéshez kapcsolódik;
• a munkavállaló magatartása alapján felmerül, hogy nem tartja be az orvosi utasításokat;
• a táppénzes állomány ismétlődően, gyanús mintázat szerint jelentkezik.

Ezek a körülmények önmagukban még nem bizonyítják, hogy a munkavállaló nem keresőképtelen. Arra azonban alkalmasak lehetnek, hogy a munkáltató hivatalos felülvizsgálatot kezdeményezzen.

Mit ne tegyen a munkáltató?

A munkáltató hibát követhet el, ha a keresőképtelenség gyanúja miatt aránytalan vagy jogsértő eszközökhöz nyúl.

• a munkavállaló magánéletének indokolatlan megfigyelése;
• a munkavállaló egészségügyi adatainak jogosulatlan gyűjtése;
• rejtett, aránytalan vagy cél nélküli megfigyelés;
• zaklató jellegű kapcsolatfelvétel;
• nyomásgyakorlás, hogy a munkavállaló térjen vissza dolgozni;
• megalapozatlan fegyelmezés vagy azonnali hatályú felmondás;
• közösségi médiából származó információk kritikátlan felhasználása;
• a keresőképtelenség orvosi kérdésének saját munkáltatói „diagnózissal” történő felülírása.

A munkáltató jogos érdeke lehet a visszaélések kiszűrése, de ezt jogszerűen, arányosan és adatvédelmi szempontból is kezelhető módon kell megtennie.

Mi a jogszerű megoldás?

A jogszerű megoldás a keresőképtelenség felülvizsgálatának munkáltatói kezdeményezése.

Ez azt jelenti, hogy a munkáltató hivatalos kérelmet nyújt be az illetékes kormányhivatalhoz, amely szakértő főorvos útján megvizsgálja, hogy a munkavállaló keresőképtelensége fennáll-e.

• nem a munkáltató dönt orvosi kérdésben;
• az eljárást állami szerv folytatja le;
• a vizsgálatot szakértő főorvos végzi;
• a munkáltató írásbeli értesítést kap az eredményről;
• a döntéssel szemben meghatározott határidőben további felülvizsgálat kérhető;
• a munkáltató későbbi intézkedéseit hivatalos eljárási eredményre alapíthatja.

Mikor lehet kezdeményezni a felülvizsgálatot?

A munkáltató a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt kezdeményezheti a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát.

Ez időbeli szempontból fontos. A felülvizsgálat célja az aktuális keresőképtelenség ellenőrzése. Ha a munkavállaló már nem keresőképtelen, vagy a vitatott időszak lezárult, a munkáltató mozgástere más lehet, és külön kell vizsgálni, hogy utólag milyen munkajogi vagy bizonyítási lehetőségek állnak rendelkezésre.

Ezért gyanú esetén nem célszerű hetekig várni. Ha a munkáltató hivatalos felülvizsgálatot akar, azt a keresőképtelenség fennállása alatt kell kezdeményezni.

Melyik kormányhivatalhoz kell fordulni?

A felülvizsgálati kérelmet nem a munkáltató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani.

A kérelmet ahhoz a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalhoz kell megküldeni, amely a munkavállalót keresőképtelen állományban tartó orvos vagy egészségügyi szolgáltató szerint illetékes.

Ez gyakori hibaforrás. Ha a munkáltató rossz kormányhivatalhoz nyújtja be a kérelmet, az késedelmet okozhat, miközben a felülvizsgálat időzítése gyakran lényeges.

Mit tartalmazzon a kérelem?

A felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a munkavállaló és a munkáltató azonosításához szükséges adatokat.

A munkavállaló oldalán jellemzően szükséges

• name;
• TAJ-szám;
• lakcím;
• születési hely és idő;
• anyja neve;
• a keresőképtelenség kezdete;
• a keresőképtelenséget igazoló orvos vagy egészségügyi szolgáltató ismert adatai.

A munkáltató oldalán jellemzően szükséges

• munkáltató neve;
• székhelye vagy címe;
• adószáma;
• az aláírási jogkörrel rendelkező személy neve;
• telefonos és postai elérhetőség;
• kapcsolattartási adatok;
• aláírás vagy cégszerű aláírás.

Érdemes a kormányhivatal vagy a hivatalos tájékoztatók szerinti aktuális nyomtatványt használni, mert ez csökkenti annak kockázatát, hogy valamely szükséges adat kimarad.

Kell-e indokolni a kérelmet?

A felülvizsgálati kérelemnél a legfontosabb a szükséges adatok pontos megadása. A munkáltatónak ugyanakkor érdemes röviden és tárgyilagosan megjelölnie, miért kéri a felülvizsgálatot.

Az indokolásnál kerülni kell a minősítő, sértő vagy bizonyíthatatlan állításokat. Nem azt kell írni, hogy a munkavállaló „szimulál”, hanem azt, hogy milyen konkrét körülmények miatt merült fel a keresőképtelenség felülvizsgálatának igénye.

• nyilvános bejegyzés alapján a munkavállaló a keresőképtelenség alatt olyan tevékenységet végzett, amely ellentmondani látszik az igazolt állapotnak;
• a munkavállaló más munkavégzésre utaló körülményt tett közzé;
• a munkáltató tudomására olyan konkrét tény jutott, amely indokolja a hivatalos felülvizsgálatot;
• a keresőképtelenség időszakában a munkavállaló magatartása alapján kétség merült fel az orvosi igazolás tényleges megalapozottságával kapcsolatban.

Az indokolás legyen rövid, tényszerű és dokumentumokkal alátámasztható.

Milyen bizonyítékokat lehet csatolni?

A munkáltató csatolhat olyan dokumentumokat, amelyek a gyanút alátámasztják, de csak jogszerűen megszerzett és a célhoz szükséges adatokat célszerű felhasználni.

• nyilvánosan elérhető közösségi médiás bejegyzés képernyőfotója;
• nyilvános eseményen való részvételre utaló információ;
• munkavégzésre utaló nyilvános adat;
• munkáltatói belső nyilvántartás, ha jogszerűen kezelt adatot tartalmaz;
• korábbi, a munkavállaló által megküldött releváns tájékoztatás;
• olyan irat, amely a keresőképtelenség időszakával összefüggő konkrét ellentmondást mutat.

Nem célszerű olyan adatot csatolni, amelyet a munkáltató jogellenesen, megtévesztéssel, aránytalan megfigyeléssel vagy a munkavállaló magánszféráját indokolatlanul sértő módon szerzett meg.

Egészségügyi adatok esetén különösen óvatosan kell eljárni. A munkáltató nem kezelheti szabadon a munkavállaló egészségi állapotára vonatkozó adatokat, és nem kérhet tőle olyan egészségügyi részleteket, amelyekre a munkaviszonnyal összefüggő jogszerű célhoz nincs szüksége.

Hogyan zajlik a felülvizsgálat?

A kormányhivatal a kérelem alapján megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére. Ha igen, az ellenőrzés szakértő főorvos útján történik.

A szakértő főorvos az eljárásban jogosult lehet:

• a munkavállaló vizsgálatára;
• a betegdokumentációba történő betekintésre;
• szükség esetén szakorvosi vizsgálatra utalásra;
• a keresőképtelenség vagy keresőképesség tényének megállapítására;
• indokolt esetben a munkavállaló tartózkodási helyén történő ellenőrzésre, a kezelőorvos jelenlétében;
• javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a hatáskörrel rendelkező szerv felé.

A szakértő főorvos nem a munkáltató helyett „nyomoz”, hanem orvosszakmai szempontból vizsgálja, hogy a keresőképtelenség fennáll-e.

Megvizsgálhatják a munkavállalót az otthonában?

Igen, indokolt esetben a keresőképtelenség ellenőrzése a munkavállaló tartózkodási helyén is megtörténhet, a jogszabályi feltételek szerint. Ez azonban nem munkáltatói magánellenőrzést jelent, hanem a kormányhivatal szakértő főorvosi ellenőrzésének része lehet.

Ez is azt mutatja, hogy a munkáltatónak nem saját eszközökkel kell ellenőriznie a munkavállalót. Ha hivatalos vizsgálatra van szükség, azt az illetékes szerv végzi.

Mi történik, ha a munkavállaló nem működik együtt?

Ha a munkavállaló nem jelenik meg az elrendelt orvosi vizsgálaton, nem járul hozzá a szakértői vizsgálathoz, nem tartja be az orvosi utasításokat, nem jelenti be a tartózkodási helyét a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak, vagy tudatosan késlelteti a gyógyulását, annak társadalombiztosítási és munkajogi következménye is lehet.

Ilyen esetben a szakértő főorvos javaslatot tehet a táppénzfolyósítás megszüntetésére az arra hatáskörrel rendelkező szerv felé.

A munkáltató munkajogi intézkedése azonban ilyen esetben sem lehet automatikus. Mindig vizsgálni kell a konkrét tényeket, a munkavállaló magatartását, a bizonyítékokat, az arányosságot és a munkáltató által alkalmazni kívánt intézkedés jogszerűségét.

Mennyi az eljárás díja?

A keresőképtelenség munkáltató által kezdeményezett felülvizsgálata díjköteles. Az 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet 1. számú melléklete szerint a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján kezdeményezett munkáltatói felülvizsgálat díja jelenleg munkavállalónként 21.000 Ft.

Mivel az igazgatási szolgáltatási díjak változhatnak, a kérelem benyújtása előtt célszerű ellenőrizni az illetékes kormányhivatal vagy a Magyar Államkincstár aktuális tájékoztatóját.

A díjat általában az illetékes kormányhivatal által megjelölt módon kell megfizetni. A közleményben célszerű pontosan feltüntetni, hogy keresőképtelenség felülvizsgálatáról van szó, és az érintett munkavállaló azonosításához szükséges adatokat is a hivatalos tájékoztató szerint kell megadni.

Milyen döntés születhet?

A szakértő főorvos a rendelkezésre álló dokumentumok és szükség esetén a vizsgálat alapján dönthet arról, hogy a munkavállaló keresőképtelen vagy keresőképes.

A döntésről a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesítik.

Ha a szakértő főorvos megállapítja, hogy a munkavállaló keresőképes, annak következménye lehet a táppénzfolyósítás megszüntetése, illetve a munkavállaló munkavégzési kötelezettségének újbóli előtérbe kerülése.

Ha a szakértő főorvos megerősíti a keresőképtelenséget, a munkáltatónak ezt tudomásul kell vennie. Ilyenkor különösen kockázatos lehet a munkavállalóval szemben pusztán a korábbi gyanú alapján munkajogi szankciót alkalmazni.

Van-e jogorvoslat?

A szakértő főorvos döntésével szemben a munkáltató és a munkavállaló is orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet. Erre a döntés közlésétől számított 8 napon belül van lehetőség.

A felülvizsgálat során nem járhat el ugyanaz a kormányhivatal, amelynek szakértő főorvosa vagy felülvéleményező főorvosa az első döntést hozta.

A határidő rövid, ezért ha a munkáltató nem ért egyet a döntéssel, gyorsan kell mérlegelnie, hogy kezdeményez-e további orvosi felülvizsgálatot.

Mi a helyzet a közösségi médiás bizonyítékokkal?

A közösségi médiás tartalmak sok esetben kiváltják a munkáltatói gyanút. Például a munkavállaló betegállomány alatt sporteseményen, utazáson, rendezvényen vagy más aktív tevékenység közben jelenik meg.

Ezeket a tartalmakat óvatosan kell kezelni.

• mikor készült a kép;
• valóban a keresőképtelenség időszakában történt-e az esemény;
• milyen betegség vagy egészségügyi ok miatt keresőképtelen a munkavállaló;
• a látott tevékenység ellentmond-e az orvosi korlátozásnak;
• a tartalom nyilvánosan elérhető volt-e;
• a munkáltató jogszerűen jutott-e hozzá.

A közösségi médiás információ ezért inkább a hivatalos felülvizsgálat kezdeményezésének alátámasztására lehet alkalmas, nem pedig arra, hogy a munkáltató orvosi kérdésben önálló döntést hozzon.

Lehet-e munkajogi következménye a jogosulatlan táppénznek?

Igen, de csak körültekintően.

Ha hivatalos eljárás vagy más jogszerűen felhasználható bizonyíték alapján megállapítható, hogy a munkavállaló visszaélt a keresőképtelenséggel, felmerülhet munkajogi következmény. Ez lehet például írásbeli figyelmeztetés, kártérítési igény, felmondás vagy súlyosabb esetben azonnali hatályú felmondás.

Ez azonban nem automatikus. A munkáltatónak vizsgálnia kell:

• pontosan mi történt;
• milyen kötelezettséget szegett meg a munkavállaló;
• volt-e szándékosság vagy súlyos gondatlanság;
• a magatartás mennyiben érintette a munkaviszonyt;
• sérült-e a munkáltató jogos gazdasági érdeke;
• megrendült-e a munkáltatói bizalom;
• van-e arányosabb intézkedés;
• a bizonyítékok jogszerűen beszerezhetők és felhasználhatók-e.

Egy elhamarkodott munkáltatói intézkedés munkaügyi perhez vezethet. Ezért fegyelmezés, felmondás vagy azonnali hatályú felmondás előtt célszerű jogi értékelést kérni.

Mit tegyen a munkáltató lépésről lépésre?

1. Rögzítse a konkrét tényeket

Ne általános benyomásokból induljon ki. Írja össze, pontosan milyen körülmény miatt merült fel a gyanú, mikor történt, honnan származik az információ, és hogyan kapcsolódik a keresőképtelenséghez.

2. Ellenőrizze, hogy a munkavállaló még keresőképtelen állományban van-e

A felülvizsgálatot a betegszabadság vagy táppénz ideje alatt célszerű kezdeményezni. Ha a keresőképtelenség már lezárult, más jogi helyzet állhat fenn.

3. Azonosítsa az illetékes kormányhivatalt

A keresőképtelenséget igazoló orvos vagy egészségügyi szolgáltató szerinti illetékes kormányhivatalhoz kell fordulni.

4. Készítse elő a kérelmet

A kérelemben szerepeljenek a munkavállaló és a munkáltató szükséges adatai, a keresőképtelenség ismert adatai, valamint rövid, tárgyilagos indokolás.

5. Csatoljon csak jogszerűen felhasználható dokumentumokat

A csatolt dokumentum legyen releváns, arányos és jogszerűen megszerzett. Kerülni kell a túlzott vagy indokolatlan adatkezelést.

6. Fizesse meg az eljárási díjat

A díjat az aktuális tájékoztató szerint kell megfizetni. A kérelem benyújtása előtt érdemes ellenőrizni az illetékes kormányhivatal fizetési előírásait.

7. Várja meg a hivatalos döntést

A munkáltató ne hozzon elhamarkodott munkajogi döntést pusztán a gyanú alapján. A hivatalos eljárás eredményét célszerű megvárni.

8. Döntés után külön értékelje a munkajogi következményeket

Ha a munkavállaló keresőképesnek minősül, még akkor is külön kell vizsgálni, hogy milyen munkajogi lépés arányos és bizonyítható.

Gyakori hibák munkáltatói oldalon

Saját nyomozásba kezdenek

A munkáltató sokszor bizonyítékot akar gyűjteni, de közben aránytalanul beavatkozik a munkavállaló magánéletébe. Ez adatvédelmi és munkajogi kockázatot okozhat.

Összekeverik a gyanút a bizonyítékkal

A gyanús körülmény nem azonos a bizonyított visszaéléssel. A hivatalos felülvizsgálat célja éppen az, hogy orvosszakmai alapon tisztázza a keresőképtelenséget.

Nem az illetékes kormányhivatalhoz fordulnak

Nem a munkáltató székhelye a döntő, hanem a keresőképtelenséget igazoló orvos vagy egészségügyi szolgáltató szerinti illetékesség.

Túl sok vagy jogellenesen kezelt adatot csatolnak

A kérelemhez csak olyan adatot célszerű csatolni, amely szükséges, releváns és jogszerűen felhasználható.

Túl gyorsan munkajogi szankciót alkalmaznak

A munkáltató számára kockázatos, ha hivatalos döntés vagy megfelelő bizonyíték nélkül felmondással, azonnali hatályú felmondással vagy más szankcióval él.

Nem figyelnek a 8 napos határidőre

Ha a munkáltató nem ért egyet a szakértő főorvos döntésével, a közléstől számított 8 napon belül orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet. Ez rövid határidő, könnyű elmulasztani.

Gyakran ismételt kérdések

Kezdeményezheti-e a munkáltató a keresőképtelenség felülvizsgálatát?

Igen. A munkáltató a betegszabadság, illetve táppénz igénybevétele alatt kezdeményezheti a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát a kormányhivatalnál.

Hova kell benyújtani a kérelmet?

A keresőképtelen állományban tartó orvos vagy egészségügyi szolgáltató szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalhoz.

Kell-e indokolni a kérelmet?

A kérelem legfontosabb eleme a szükséges adatok megadása, de célszerű röviden és tárgyilagosan megjelölni, miért kéri a munkáltató a felülvizsgálatot.

Csatolhatók közösségi médiás képernyőfotók?

Igen, de csak óvatosan. Nyilvánosan elérhető, releváns és jogszerűen felhasználható tartalom csatolható, ha az ténylegesen összefügg a keresőképtelenség megítélésével.

Megfigyelheti-e a munkáltató a táppénzen lévő munkavállalót?

A munkáltató nem alkalmazhat aránytalan vagy jogellenes megfigyelést. A keresőképtelenség hivatalos ellenőrzésére a kormányhivatal jogosult szakértő főorvos útján.

Ki végzi a felülvizsgálatot?

A felülvizsgálatot a kormányhivatal szakértő főorvos, illetve szükség esetén felülvéleményező főorvos útján végzi.

Megvizsgálhatják a munkavállalót otthon?

Indokolt esetben igen, a jogszabályi feltételek szerint. Ez azonban nem munkáltatói magánellenőrzés, hanem a hivatalos szakértő főorvosi ellenőrzés része lehet.

Mennyi a felülvizsgálat díja?

Az 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet szerint a díj jelenleg munkavállalónként 21.000 Ft. Az aktuális összeget a kérelem benyújtása előtt érdemes ellenőrizni.

Mi történik, ha a munkavállaló nem működik együtt?

Ha a munkavállaló nem jelenik meg az elrendelt vizsgálaton, nem járul hozzá a szakértői vizsgálathoz, nem tartja be az orvosi utasításokat vagy tudatosan késlelteti a gyógyulását, annak a táppénzfolyósításra és adott esetben a munkajogi megítélésre is hatása lehet.

Lehet-e felmondani, ha a munkavállaló jogosulatlanul volt táppénzen?

Lehet munkajogi következménye, de nem automatikusan. A munkáltatónak vizsgálnia kell a tényeket, a bizonyítékokat, a munkavállaló magatartását, a kötelezettségszegés súlyát és az arányosságot.

Van jogorvoslat a szakértő főorvos döntésével szemben?

Igen. A munkáltató és a munkavállaló is a közléstől számított 8 napon belül orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Ügyvédhez különösen akkor érdemes fordulni, ha:

• a munkáltató keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezné;
• közösségi médiás vagy más bizonyíték felhasználhatósága kérdéses;
• a munkavállaló hosszabb ideje táppénzen van;
• a keresőképtelenség munkajogi konfliktussal függ össze;
• a munkáltató felmondást vagy azonnali hatályú felmondást fontolgat;
• a munkavállaló nem működik együtt;
• adatvédelmi kérdés merül fel;
• a munkáltató nem ért egyet a szakértő főorvos döntésével;
• munkaügyi per kockázata áll fenn.

A keresőképtelenséggel kapcsolatos ügyekben az orvosi, társadalombiztosítási, munkajogi és adatvédelmi szempontok egyszerre jelennek meg. Egy elhibázott munkáltatói intézkedés könnyen munkaügyi jogvitához vezethet.

Jogszabályi háttér

A keresőképtelenség munkáltató által kezdeményezett felülvizsgálatánál az alábbi konkrét jogszabályokat kell különösen figyelembe venni:

• 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről: Ez a legfontosabb jogszabály. Meghatározza a keresőképtelenség orvosi elbírálásának célját, az igazolásra jogosult orvosokat, a munkáltató felülvizsgálat-kezdeményezési jogát, a kérelem adattartalmát, a szakértő főorvos ellenőrzési jogosítványait, a döntést, valamint a 8 napos orvosi felülvizsgálati lehetőséget.
• 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól: Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, így különösen a táppénz és a keresőképtelenség alapvető anyagi jogi háttere.
• 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról: A táppénz igényléséhez és elbírálásához kapcsolódó végrehajtási szabályokat tartalmazza; a keresőképtelenség igazolását a 102/1995. Korm. rendelet szerinti orvosi igazoláshoz kapcsolja.
• 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakról: Ennek 1. számú melléklete tartalmazza a munkáltató által kezdeményezett keresőképtelenségi felülvizsgálat igazgatási szolgáltatási díját; jelenleg 21.000 Ft/munkavállaló.
• 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről: A betegszabadság, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a munkavállalói együttműködési és lojalitási kötelezettség, valamint a munkáltatói intézkedések, így a felmondás és az azonnali hatályú felmondás munkajogi keretei miatt releváns.
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR): A munkáltatói adatkezelés, a célhoz kötöttség, adattakarékosság, jogalap és különleges adatok kezelése miatt lényeges, különösen közösségi médiás tartalmak vagy egészségügyi adatok felhasználása esetén.
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról: A magyar adatvédelmi háttérszabályozás miatt releváns, különösen a munkáltatói adatkezelési gyakorlat és dokumentálás körében.
• 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről: Az egészségügyi adatok és orvosi dokumentáció kezelésének speciális szabályai miatt fontos, különösen a betegdokumentáció, orvosi igazolás és egészségügyi adatok védelme körében.

Kapcsolódó jogi kérdések

• Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló táppénz alatt dolgozik?
• Mikor jogszerű az azonnali hatályú felmondás?
• Használhat-e a munkáltató közösségi médiás bejegyzést bizonyítékként?
• Hogyan kell kezelni a munkavállaló egészségügyi adatait?
• Mikor sérül a munkáltató jogos gazdasági érdeke?
• Mit jelent a munkavállalói együttműködési kötelezettség?
• Mit tehet a munkáltató hosszú keresőképtelenség esetén?
• Hogyan előzhető meg egy munkaügyi per?

Szerző és szakmai felülvizsgálat

Szerző: Dr. Vizeli Kornél ügyvéd

Szakmai lektor: Dr. Vizeli Kornél ügyvéd

Első közzététel: 2026. június 20

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026. június 20

Ez az útmutató általános jogi tájékoztatást tartalmaz. Nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti az adott ügy iratain, orvosi dokumentumain, munkaszerződésén, munkáltatói szabályzatain és bizonyítékain alapuló ügyvédi vizsgálatot.